Margócsy József: Nyíregyháza színháztörténetének levéltári forrásai, 1813-1893 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 23., Budapest 1990)

Jegyzetek

kapnak a gondos díszletek; Csiky Buboréko

kjának meglepően nagyszerű előadása. Kár, hogy kicsi a közönség (Nyv 1886. augusztus 9). Készül a Varázsfátyo

l c. látványos, tündéries mű bemutatása, melyben "a fátyoltáncot több helybel

i leányka fogja lejteni" (aug. 16); igen nagy siker A vasgyáro

s, A cornevillei harango

k, Dobsa Lajos tragédiájának előadásán (valószínűleg a Negyedik Lászl

óról van szó) "a múzsák e szerény sátorában a hazafiság géniusza tartott ünnepet. Pirító és szégyenteljes látvány: a hazai történet s az igazi magyar művészet iránt ma már csak a karzat érdeklődik Nyíregyházán. Pedig kitűnő előadás" (aug. 23). Nagy siker, telt házak előtt mennek Az aranyembe

r előadásai, Ellinge

r Ilona k.a. Noémi alakításával, s ez azért figyelemre méltó, hiszen ugyanez a társulat ugyanebben a szezonjában csak ritkán ismétel darabot, - legfeljebb az utolsó napok jutalomjátékai sorában. - Máskor viszont kevesen vannak, igaz, "a nyíregyházi színházi közönség minden este egy és ugyanaz. De hát a családapáknak , - anyáknak egész héten át más dolguk is van ám" (szept. 6). - Szeptember 12-én, Nyíregyházán először, fölemelt helyárakkal mutatták be Aradiék Az ember tragédi

áját, Paulay Ede színre alkalmazásában. A recenzens nem tartja szerencsésnek a színrehozatalt: "egy rövid estén, tartson bár éjfélig, még a legkiválóbb színészek sem képesek annyi jellemet alkotni, betölteni, mint itt kellene a sok történelmi alakban"; aki nem ismeri eleve a művet, nem tudja követni az előadást, csak a látottakból meríthet. A kiállítást nehézkesnek, költségesnek ítéli. Nem lát okot a hozsannázásra, éppen ezért tartózkodik is a részletes bírálattól (szept. 20). 187