Margócsy József: Nyíregyháza színháztörténetének levéltári forrásai, 1813-1893 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 23., Budapest 1990)

Jegyzetek

1874 augusztusának közepén érkezett meg Mannsberger Jakab társulata. A szép Galathe

ával kezdtek, s az előadás után, az ünnepélyes alkalomra tekintettel elénekelték a Himnuszt. De az újságíró kifogásolja: micsoda, az idegen viseletben énekelni a Himnuszt? Helyesebb lett volna "magyarba öltözni át" mielőtt énekelték volna (Szabolcs, 1874. aug. 23) ; a következő héten Sardou A haz

a c. darabjának előadását dicséri, másik alkalommal Geróf

i játékát emeli ki (máskor , később is), s egy megjegyzés is ide kívánkozik. "Előadás előtt el nem tudtam képzelni, miért dugja zsebébe a gukkert az én kedves urambátyám, mikor itt, Nyíregyházán, nem szoktunk azzal színházba járni. A tánc közben aztán megtudtam!" (aug. 30); a Nemzeti színésze

t rovatcím alatt olykor hosszabb tartalmi ismertetéseket, műelemzéseket is kaphatunk. Az operettekről csak futólag írnak "hogy mennél több tért szentelhessünk annak, ami valóban megérdemli". Buda

y Adél, Czak

ón

é Irma, Kovác

s Mór nyer elismerést, Geróf

i kiemelten az Ármány és szerele

m Ferdinándjaként, viszont Somogyiné Nag

y Júliával még jutalomjátéka alkalmával is elégedetlen újságírónk (szept. 6, 13, 20, 27). Végül azonban azt foglalja össze, hogy megelégedett közönséggel búcsúzik a Miskolcra hazatérő Mannsbergeréktői, "a túlnyomólag igazi, hivatott színészektől", s úgy látja, hogy az igazgató pénztárcája sem maradt üres. Sajátságos azonban a zárómondata: "úgy halljuk, hogy újból ígérkeznek színészek Nyíregyházára; pedig, bizony, nem ártana egy kis pauzát tartani" (okt. 11). 64. A megépült, új és nagyobb színkör nyitóelőadását, Miklóss

y társulatával május 16-ra tervezik, a Bánk bá

n bemutatá182