Kerényi Ferenc: Szeged színháztörténetének forrásai a Csongrád Megyei Levéltárban 1920-1950 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 22., Budapest)
működéséhez bizonyos takarékossági intézkedéseket szükségesnek tartott. Viszont előírta, hogy a művészeti igazgató csak a legjobb színészeket szerződtetheti, mert az előadások eddigi elismert színvonalát fokozni kell. A színház fűtőberendezési, világítási, kárpitozási és tatarozási munkáit is elvégeztették a nyár folyamán. Az 1929/1930. évad veszteséggel zárult, de mégis, a házikezeléses rendszer fenntartására hozott határozatot a törvényhatósági bizottság 1930. szeptember l-jétől 1931. szeptember 1jéig fenntartotta. Ez a rendszer egyrészt biztosította művészi színvonala megtartását, és a város teljes anyagi támogatását a színház céljaira fordították. Az 1930/1931-es évadtól országos pályázatot írtak ki. A 26 pályázó közül Kürthy György kapta meg a színház vezetését. Az ő működési ideje alatt is a legfontosabb megoldandó kérdés az volt, hogy miképpen lehetne kilábalni a nehéz anyagi helyzetből. 1931 februárjában a város törvényhatósági bizottsága már ismét a színház bérbeadási feltételeit tárgyalta. Az operaelőadások tartására külön költségvetést is megállapítottak. Az igazgatói állás betöltését a színügyi bizottság véleményének kikérése mellett a polgármesterre bízták. A nyári állomás biztosítása miatt is az igazgató-választás és a színtársulat megszervezése halaszthatatlanul sürgőssé vált. Az érdeklődők és a pályázók (Onger István, Sziklai Jenő, Tolnay Andor, Görög Sándor, Andor Zsigmond, Kürthy György) közül Görög Sándort, az eddigi titkárt tartották anyagi helyzete miatt a színház vezetésére a legmegfelelőbbnek. 1931. szeptem13