Kerényi Ferenc: Szeged színháztörténetének forrásai a Csongrád Megyei Levéltárban 1920-1950 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 22., Budapest)

alól nem mentette fel az igazgatót. Sőt, a városnak szerződésben is lefektetett jogai voltak az operák bemutatására. Ezért Palágyi Lajos 1923 augusztusában lemondásra kényszerült. Ez után Andor Zsigmond vette át a színház vezetését. Igazgatói működése idején nagyobb szabású, művészi követelményeknek megfelelő zenei előadásokat mutattak be. Ehhez a színházi zenekart kibővítette, s a zenekari árok átalakítása is megtörtént. Andor Zsigmond a vállalt követelményeknek - hogy Szeged közönségének kultúrigényét minden tekintetben kielégítse, és a színházat arra a nívóra emelje, melyet Szeged, mint az ország második legnagyobb városa megkíván - nem tudott eleget tenni a várossal kötött bérletátruházásön alapuló szerződési kötelezettségek szerint. Feleslegesen nagyszámú társulata tisztességes megélhetésének biztosítása és az egyéb kötelezettségek újabb és újabb terheket jelentettek. Andor Zsigmond 1924. január 18-án színigazgatói megbízatásáról lemondott. Ezt még a hó végén visszavonta, mivel a színház pénzügyi mérlegének egyik akadályát megszüntette. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színháztámogató körrendelete hatására Szeged város kimondta, hogy nem tartja a színházat jövedelemszerző intézménynek. Felemelte a színház városi segélyét, s egyéb támogatások biztosításával a legjobban támogatott színházak sorába emelkedett a szegedi Városi Színház. Színműpályázatot hirdettek. Több eredeti bemutatót tartottak (Bibó Lajos A jus

s c. drámáját itt adták elő először, Ligeti Juliska és Kiss Ferenc nemzeti színházi művészek vendégszereplésével). A budapesti Renaissance .Színház, az Operaház, a 10