Bényei Miklós (szerk.): Az erdélyi országgyűlésnek színházpolitikai vitái és iratai (1791 - 1847) - Színháztörténeti könyvtár 20. (Budapest, 1990)

Források

ges határozás megtétetvén, ami a tudósítás beadását illeti, ennek beadására lemondó br. Kemény Ignác atyánkfia, mint elnök fel lészen szólítandó és oda utasítandó, hogy a színház javait a kinevezendő új bizottmánynak adja át hiteles feljegyzés mellett.

A középponti rendszeres biztosság jegyzőkönyvéből, Kolozsvárt, december 14-én 1842.

Kiadta Groisz Gusztáv biztossági tag és főjegyző.

[Mellékelve a törvénytervezetek, köztükí]

Törvényjavallat. A nemzeti színházról

1. ) A jól rendezett színháznak a nemzeti kifejlődésre, nyelv pallérozásának előmozdítására és az erkölcsiségnek kimívelésére az ország rendei által elismert jótékony hatása tekintetéből a Kolozsvár sz [abadj kir[ályij városában felállított és az 1810/11. évi országgyűlésen nemzeti pártfogás alá vett színház jobb móddali elrendezésére és az ugyanazon városban már létező s jelenleg országos pártfogás alá vett muzsikai conservatorium országos megalapítására 40.000 rh forintok ezüstpénzben ajánltatnak; mely summa a magyar és székely nemzet törvényhatóságai között és ezek által a nemesi rendre és azokra, kiket a törvény ezen név alá foglalt - a felett a nemes szász nemzet nemesi birtokaira és a kiváltságos helyekre - fog felosztatni és azoktól lesz beszedendő.

2. ) Fenntartására, mint szintén egy jelesebb színésztársaság felsegélésére a felkelési pénztárból fennmaradott és magánosoknak kölcsönbe adott készpénz hátralévő kamatjával fordíttatik, és az országosan kinevezendő választmány kezelése alá rendeltetik oly móddal, hogy azon pénzmennyiség kétévi kamatainak még hozzávetésével 50.000 rh forintra ezüstben nevekedvén, évenként 3.000 ezüst rh forintból álló kamat az előforduló újítások és jelesebb színésztársaság felsegélésére fordíttassék.

Erdély nagyfejedelemség' 1841-ik év November 15-kére Kolozsvár szabad királyi várossába hirdetett országgyűlésének iromány-77