Bényei Miklós (szerk.): Az erdélyi országgyűlésnek színházpolitikai vitái és iratai (1791 - 1847) - Színháztörténeti könyvtár 20. (Budapest, 1990)

Források

mellett mindnyájan szíves köszönetét szavazván, ez alkalommal indítványba hozatik, miszerint egy nemzeti museum és színház állandó megalapítása és mi móddal elrendezése, egy országos tanácskozó terem és főkormányzói lak állandósítása, valamint szintén egy nemzeti gazdasági egyesület és nemzeti academia alkotása, mely kapcsolatban lenne á museummal, nemkülönben egy politechnicum institutum mi módon lehető felállíthatása iránt egy biztosság neveztetnék ki, mely ezen elősoroltaknak - az idő kívánatihoz képesti - létrejöhetéséről tervet készítsen, s azt a KK. és RR. eleibe terjessze.

Mely indítványok következésiben végeztetett, hogy:

Mindezen előterjesztettek bízattassanák tárgyalás végett a középponti biztosságra, oly utasítással, hogy azoknak létrehozhatásuk felül - minden körülmények megvizsgálása után adjon javallatot; egyszersmind a nemzeti színházra, országházára országos rovatai útján bégyűlt pénzt és az insurrectionalis fundust is vegye számba, s ebbeli munkálatait a Karoknak és Rendeknek mentői előbb adja bé; meghatároztatván az is, miként azon alapító atyánkíiai is, kik a középponti bizottmánynak nem tagjai, midőn ezen tárgyak elővétetnek, szólíttassanak fel a középponti biztosság által a gyűlésiben leendő megjelenés és annak tanácskozásaiban lehető részvehetés végett.

Az 1841-43. évi erdélyi országgyűlés jegyzőkönyve 330., 332. p.

^Ezután a Kemény grófok, Gyulai Lajos gróf és 'Kolozsvári Pál adományáról szólt, és arról, hogy a múseumra szükséges költséget a rendszeres bizottmány határozza meg.

2Röviden megemlíti, hogy az országos tanácskozó teremről és a gubernátori lak építéséről is a rendszeres bizottmány gondolkozzon .

^A következő hozzászólók nem érintették a színház tárgyát.

4A jegyzőkönyvben itt következik a két gróf, továbbá Kolozsvári Pál borgói szolgabíró alapító-, illetve ajánlólevele.

67