Bényei Miklós (szerk.): Az erdélyi országgyűlésnek színházpolitikai vitái és iratai (1791 - 1847) - Színháztörténeti könyvtár 20. (Budapest, 1990)

Források

pályán. Nemzeti szentségé a tárgy, melyet ezen országos biztos ság a (- - - megyének, - - - széknek) részvételébe ajánl.

[Melléklet:]

A Nemzeti játékszínt érdeklők Az 1811-ik évi országgyűléstől ajánlott rovataiból a magyar vármegyéktől, négy magyar város ajánlatából, magánosok ajándékaiból, a felkelési alap segedelmezéseiből, kölcsönzésekből jött be összesen, és elkölt a játékszín építésére váltóban ..................................... 59.363 ft 8 3/4 kr

Még van felszedetten rovatai 1615 ft, de ez többnyire felhajthatatlan. A Főkormányszék rendelkezése alatti alap kimerült; ellenben a Kolozsvár városától kölcsönzött s a felkelési alaptól csakugyan kölcsönbe lefizetett 4800 ezüst forinton kívül, melyet az ország a színházalapnak hihetően elenged, van fizetendő adóssága .'. 3.215 ft

E tiszta tartozással szemben semmi jövedelem nincs, pedig még a játékszín épülete nincs bevégezve, még kell két öltözőszoba, egy díszítményszoba, kell festő- és táncterem, próbaszoba, ruha- és könyvtárszoba, szertár és a gondviselő lakására szoba és konyha, faszínek, s a hátulsó rész kiépítése. Mindez takarékos költés mellett is belé jő ezüstben......................... 12.000 ft-ba.

Ezenkívül a játékszín egész belsőjét újra kell rendezni, gépek, díszítések nem jók, egy fűtő szükséges a páholyok megett, sőt az egész színházat fűthető állapotba kell tenni, melyek, ha a belső részre eddig fordított 30.000 váltó ft-ot vesszük alapul, belé jőnek ezüstben.... 8.000 ft-ba.

De a tapasztalás azt is mutatja, hogy a játékszín melléksegedelem nélkül nem áll fenn; a részvényes társaság idejében évenként csak 6 s 1/2 hónap alatt mintegy 4.000 váltó vagy 1.600 ezüst ft-tal segítették, s úgy állott fenn -52