Bényei Miklós (szerk.): Az erdélyi országgyűlésnek színházpolitikai vitái és iratai (1791 - 1847) - Színháztörténeti könyvtár 20. (Budapest, 1990)

Források

kel öszveköttetett illendőségek zsinórmértéke szerént folytat­­tatlk, hasznokat vették, ezt nemhogy hosszas írással megmutat­ni szükséges volna, de tagadni sem lehet; ezen okból állítta­tott vala nem oly régen fel nemes hazánkban is a Nemzeti Jád­­zó Társaság, amely mindazonáltal állandóságot a rossz móddal való gazdálkodás és egyéb fogyatkozások miatt a közönségnek tökéletesen nem ígérhetvén, kérettetnek és hivattatnak minden nemzeteket és nemzeti nyelveket szerető akármely karban és rendben helyheztetett hazánkfiai és leányai, hogy amit ezen közjóra intézett célra önként való tetszések szerént adhatnak, az akár esztendőnként, akár pedig egyszeriben légyen ajánlva, ezen segedelmeket meg ne vonják. Így osztán elérettetik az a cél, hogy jó elöljárók tétettvén, mind a jádzó személyek magok elrendelésekre, mind pedig a játékoknak illendő, megrostált rendes és a legbecsületesebb íz-érzés szerént való előadások iránt léendő vigyázatra, nemkülönben a bégyülendő pénznek is gazdálkodva való költésére és jó helyekre való fordítására ne­mes hazánk és nemzetünk ezen épületes gyönyörködtetéssel maga hovatovább annál előmenetelesebben, bátrabban és tartósabban éltethesse. A segedelmet ajánlóknak nevei egysze­riben eszten­dőnként Mf . Mf. Bethlen Farkas .................--40 Teleki Ferenc - adok ............--40 Torotzkai József - az épülethez meg­kívántató vasnak felit magára vévén--50 Vass Miklós - fog adni .......... Br. Wesselényi Miklós ........... Három esztendőnek múlva megszűnvén esztendőnként ad 60, ennek capita­­lisát, ezer magyar forintokat egy­szeriben letészen 35 39 i

Next

/
Thumbnails
Contents