Bényei Miklós (szerk.): Az erdélyi országgyűlésnek színházpolitikai vitái és iratai (1791 - 1847) - Színháztörténeti könyvtár 20. (Budapest, 1990)
Jegyzetek és névmutató
december 29-én aláírt és 1843.január 7-én felolvasott rescriptum teljesítette a kérést, és az eloszlás végső határnapját 1843. február 4-re halasztotta. 1843. január 16-án a rendek újabb haladékot kértek, ezúttal azonban eredménytelenül. 57. rajnai forint -- itt a pengő (vagy ezüst) forint megfelelőjeként szerepelt, azaz a feltüntetett összeg 250.000 váltó forinttal volt azonos 1810-ben felállított nemzeti színházat -- az utalás pontatlan, hiszen a kolozsvári magyar színtársulatot az erdélyi országgyűlés először 1795-ben vette pártfogása alá, majd az épülő játékszínre a rendek 1811-ben (június 26-án és augusztus 9-én) szavaztak meg a magyar vármegyékre, vidékekre és a székely székekre kiterjedő országos rovatolást (kötelező segedelmet vagy adót) az 1791. évi 10. és 11. törvénycikkely rendelkezése egyébiránt épségben maradván -- értelmezését lásd az 54. sz. dokumentum "diapositione articuli..." kezdetű jegyzetében a Királyi Főkormányszék vásárolta telken -- a 24. sz. forrás jegyzetében említettük, hogy az egykori jezsuita kollégium épületét és telkét a Gubernium vásárolta meg - a kiváltságos rendek ajánlataiból - a római katolikus egyháztól, illetve az erdélyi tanulmányi alaptól taxális helységekből -- a kiváltságos helységekről, mezővárosokról van szó, amelyek országgyűlési képviselettel is bírtak az 1842. évi december 29-i kegyes leiratban az országgyűlés végéül kitűzetett idő -- 1843. február 4., ekkor is zárult a diéta a tartomány távoli fekvéséből eredő -- célzás arra, hogy Erdély messze volt Bécstől (az uralkodó nem is vett részt a diétán) és Magyarországhoz (pontosabban Pozsonyhoz) viszonyítva az országgyűlési indítványok, javaslatok soká jutnak el az udvarhoz és a válasz is gyakran hónapokat, sőt néha éveket várat magára; ilyenformán az erdélyi kezdeményezések megvalósítása hosszú ideig elhúzódik vagy nemegyszer el is marad, időszerűtlenné válik az 1791. évi 11. törvénycikkellyel, amely az adókivetés_jog á±_ és bármely az országgyűlésen megvitatandó tárgyat többségi sza-275
