Bényei Miklós (szerk.): Az erdélyi országgyűlésnek színházpolitikai vitái és iratai (1791 - 1847) - Színháztörténeti könyvtár 20. (Budapest, 1990)
Jegyzetek és névmutató
környülményekhez képest leendő további rendeletéig semmi vál • toztatás történni nem fog." A bécsi udvar nem siettette a viszszakapcsolást, a tényleges egyesítés csak az 1848:6. tc-kel történt meg. az 1839-iki országgyűlésem Kraszna és Zaránd megyék, ölési és szavazati ős.jogaikba tettleg és gyakorlatilag vissza is léptek -- azaz részt vettek a magyarországi diétán a magyarországi 1836-iki 21. te. által -- a törvénycikkely egy részét fentebb szó szerint idéztük. nem tudhatni az időt, melyben rendelkezhetik Őfelsége azori törvénycikk végrehajtása iránt -- az 1836: 21. te. a királyra bízta az intézkedést, a bécsi udvar azonban különböző eszközökkel gátolta a visszacsatolást, egyebek között a magyarországi és erdélyi országgyűlésre egyaránt meghívta a megyéket. A partiumi törvényhatóságok a Magyarországhoz való csatlakozást szorgalmazták és azt a gyakorlatot kívánták kialakítani, hogy amíg hovatartozásuk felől a királyném rendelkezik, távoltartják követeiket mindkét diétától. A kormány erélyes felszólítására azonban az 1841-es erdélyi országgyűlésen mégiscsak részt vettek, az 1843-44-es pozsonyi diétára viszont nem mentek el. a- magyarországi 1840-beli 44-ik t»c. erejénél fogva... -- az 1840. május 12-én elfogadott felosztás szerint a Részek együttesen 98 4/8 porta után 3.508 pft-ot kötelesek fizetni a 450.000 pft-ból (Zaránd 550, Kraszna 568, Közép-Szolnok 1492, Kővár vidéke 888 pft-ot) a jelen országgyűlésen a nemesi rend ingyen közmunkákkal is megrovatott -- az erdélyi országgyűlés az úrbéri szemelvények (törvénytervezetek) vitájában 1842. augusztus 9-13. között tárgyal1 ta az ingyen közmunkára vonatkozó törvényjavaslatot, amely eredetileg nem tartalmazta a nemesek bevonását. A tanácskozás során, 1842. augusztus 12-én határoztak úgy, hogy "Az ingyenközmunkálatok' hordozásában a' hon' minden rendű polgárai részt vegyenek...", azaz a nemesek is. (Ez a pont az 1843. január 25- 28-án ismételten tárgyalt törvényjavaslatban is bennemaradt.) A döntést úgy fogták fel, mint a közteherviselés irányába mutató 1épést. 268
