Bényei Miklós (szerk.): Az erdélyi országgyűlésnek színházpolitikai vitái és iratai (1791 - 1847) - Színháztörténeti könyvtár 20. (Budapest, 1990)

Jegyzetek és névmutató

és a kiváltságos helyek követei vettek részt nemzeti gyűlésben -- a nemzeti ülésnek a főispánok, a királyi hivatalosok, a magyar megyék és vidékek, a székely székek és a királyi városok, kiváltságos helyek követei voltak a tagjai; a székelyek (követek és főtisztek) néha külön nemzeti ülést is tartottak, a szászok pedig rendszeresen üléseztek (a követek és a Gubernium szász tanácsosai, titkárai együtt) gubernátori lak -- ekkor a főkormányzó a Gubernium székházában, az 1829-ben vásárolt un. országházban (a volt jezsuita kollégium épületében) lakott

nemzeti múzeum -- az országgyűlésen 1842. június 21-én tárgyaltak először Kemény József és Sámuel grófok ajánlatáról, s a középponti rendszeres bizottmányra bízták az ügyet. A bizottmány

1842. december 13-án javasolta a múzeum létesítését, törvénytervezetet is készített. Az alkalmas épület - a Bánffi-palota megvételére 70.000, átalakítására 10.000, azaz összesen 80.000 ezüst forintot számított, amit országos rovatallal akart összegyűjteni; az intézetet az uralkodó nevéről Museum Ferdinandeumnak nevezték volna; a működését országos választmány felügyelné, amely a pénztárt is kezelné. 1842. december 23-án az országgyűlés mindezt jóváhagyta, de 100.000 ezüst ft-ot ajánlott meg (20.000 ft-ot a kamatra, a fizetésekre és a gyarapításra);

1843. január 3-án megválasztották az igazgató választmányt is (9 fő és az első négy alapító); január 17-én pedig átküldték a királyi biztoshoz a feliratot, a törvényjavaslatot (és a szászok ellenvéleményét). Az uralkodó azonban nem válaszolt, a megválasztott bizottság sem működött, vagyis az erdélyi országos (nemzeti) múzeum tényleges megalapítására ekkor nem került sor.

A Kemény-féle gyűjteményeket (és a többi ajánlatot) viszont országos tulajdonnak tekintették. 1847. október 8-án Doboka vármegye követe kérte a felirat megújítását, ami november 8-án meg is történt, ám eredménye ezúttal sem lett. Az erdélyi magyar múzeum végül is 1859-ben egyesületi alapon jött létre, az akkor alakult Erdélyi Múzeum-Egylet jóvoltából, amely a közgyűjtemény és a tudományos társulat funkcióit egyesítette.

223