Bényei Miklós (szerk.): Az erdélyi országgyűlésnek színházpolitikai vitái és iratai (1791 - 1847) - Színháztörténeti könyvtár 20. (Budapest, 1990)
Jegyzetek és névmutató
hosszasan nem tartott országgyűlések -- az 1811. szeptember 18-án zárult rendi országgyűlés után csak 1834. május 24-én ülhettek össze ismét az erdélyi rendek, illetve követeik ezt nemes Magyarország rendjei is átlátták -- az 1840: 40. te. 2.§-a az országgyűlés által kötelező ajánlással megszavazott 400.000 ezüst ft alapítványi tőke kamatának kétharmad részét a pesti Nemzeti Színház évi költségeinek pótlására rendelte ft pengő -- így (vagy pengő pénznek) nevezték a Magyarországon (és Ausztriában) forgalomban lévő konvenciós pénzláb ezüstből készült érmeit, amelyek 1820 óta 2,5 váltó forintot (váltó cédulát) értek insurrectionalis fundusban -- az 1809. évi erdélyi országgyűlés törvényjavaslatokat fogadott el a nemesi felkelésről (insurrectioról). A költségek fedezéséhez a nemességnek (a fizetésre kötelezetteknek) vagyona mértékéhez képest kellett hozzájárulni; az országgyűlési határozat alapján kivetett és befizetett öszszegekből jött létre a felkelési pénzalap, az insurrectionalis fundus, amelyet elkülönítetten kezeltek. kötelező levelek -- a felkelési alapból kölcsönzők kötelezvényt írtak alá a kamat és a hitelösszeg visszafizetésére (gyakran hirtokaikra terhelve a kötelezettségeket). országos rovatai -- vagy kötelező ajánlás (subsidium), amelyet az országgyűlés rendelhetett el; a nemességet és a kiváltságos személyeket vagy közösségeket - esetleg csak egy részüket - terhelte Magyarországnak a nemzetiség minden vonásaiban nagyszerű s csüggedhetlen lépésekkel előhaladó példája -- alighanem a magyarországi országgyűléseken megszavazott törvényekre (1840: 6. te. a magyar nyelvről, 1840: 44. te. a Nemzeti Színházról), a Nemzeti Múzeum felépítésére és fejlesztésére 1836-ban elfogadott kötelező ajánlásra stb., valamint a magyar nemzeti törekvések egyre szélesebb körű megnyilvánulásaira utalt. Kemény Ferenc báró, a rendek elnöke 1841-ben megnyitó beszédében általában is arról szólt, hogy "a testvérhon példája ... szólít fel követésre." (Miskolczy Ambrus: Társadalom, nemzetiség és ellenzékiség kérdései az erdélyi magyar reformmozgalomban (1830-1843). = Századok, 1983. 5. sz. 1083. p.) Kemény Zsigmond is többször 219
