Bényei Miklós (szerk.): Az erdélyi országgyűlésnek színházpolitikai vitái és iratai (1791 - 1847) - Színháztörténeti könyvtár 20. (Budapest, 1990)

Jegyzetek és névmutató

tanak. Az 1834-35-ös kolozsvári és az 1837-38-as szebeni diétán azonban a színház ügye nem került szóba, így 1841-ben is az 1811-ben kinevezett, illetve 1821-ben kiegészített országos színházi bizottság működött.

Nemzeti Játékszínt -- a kolozsvári színház hivatalos neve, ami 1813-tól az épület homlokzatán is szerepelt: Erdélyi Nemzeti Magyar Játékszín

a két hazában ily intézet csak valamennyire sem volt megalapítva -- a XVIII. század végén sem Magyarországon, sem Erdélyben nem volt magyar nyelvű színház, itt a modern színjátszás kezdeteit is csak 1790-re datáljuk

azon férfiak... -- Kolozsvárott a magyar színjátszás állandósulását (1792-től), majd a nemzeti színház felépítését elsősorban az erdélyi főurak (beleértve az asszonyokat is) és magas rangú hivatalnokok anyagi támogatása tette tehetővé; a költségekhez a szegényebb nemesek, tisztviselők, a városi polgárok is hozzájárultak, nem egy mesterember ingyenes munkát végzett.A többszöri gyűjtés eredményeiről a -16., 36., 38. és 41. számú dokumentumok tájékoztatnak, az 1811-ben országgyűlésileg elrendelt kötelező ajánlásról pedig a 37. sz. forrás.

Erdélyé a dicsőség az első állandó játékszín megalapításában -Kelemen László kísérlete egy magyar színtársulat létrehozására (Pesten 1790. október 25-én, Budán október 27-én) korábbi keletű ugyan, mint a kolozsvári Nemzeti Játszó Társaság megalakítása, de annak 1792. május 5-ig nem volt folytatása, majd 1796 tavaszán az újabb társaság is felbomlott, azaz nem sikerült állandósítani a kettős fővárosban a magyar színjátszást. Az első, magyar nyelvű színjátszásra emelt kőszínház szintén Erdélyben, Kolozsvárott épült fel és nyílt meg 1821-ben. ezen országos biztosság -- az 1811-ben megválasztott és 1821-ben kiegészített országos színházi bizottságról van szó. váltó ... vagy ezüst forint -- a devalvációk (1811, 1816) után a bécsi nemzeti bank 182o-tól a váltó cédulák árfolyamát rögzítette; eszerint 250 váltó forintot 100 ezüst (vagy pengő) forintra (más néven igaz monetájú, valorizált forintra) váltottak be, vagyis 1 vft az ezüst forint 40 %-át érte.

215