Bényei Miklós (szerk.): Az erdélyi országgyűlésnek színházpolitikai vitái és iratai (1791 - 1847) - Színháztörténeti könyvtár 20. (Budapest, 1990)
Jegyzetek és névmutató
november első napjáig egészen begyül.ion -- a Fökormányszék csak 1811. október 17-én bocsátotta ki a rendeletet a színházi adó beszedésére, a színházi bizottság pedig november 14-én körlevélben kérte erre a megyéket, vidékeket és székeket. A befizetés azonban lassan haladt; az első, 1814-ben készült kimutatás szerint is egy kivételével mindegyik magyar és székely törvényhatóság tartozott valamilyen összeggel. 21 ■ már ezelőtt épülni kezdett, de egy darab időtói fogva félben álló játszószín -- mint fentebb, a 18. sz. dokumentum jegyzeteiben említettük, 1807. júniusában a kolozsvári színház építése félbeszakadt építés mellett lévő fővigyázónak -- az országos színházi bizottság 1811. június 22-én kérte fel káli Nagy Lázárt, Kolozs megye főbíráját az újonnan meginduló színházi építkezés irányítására. 1811 júniusától ismét megkezdődött a játékszín építése, s bár 1812-ben pénz hiányában rövid időre elakadt, a rovataiból begyűlő összegekből folytatták a munkát. 1813-ban Nagy Lázár befedette az épületet, a Farkas utcai homlokzatot bevakoltatta, a Király utca felől kőkerítést és kaput csináltatott, a tervezett lakószobák alapját elkészíttette, a színházban a falépcsőket és három sor páholy famunkáját befejeztette. Ekkor az anyagi források ismét kimerültek, az építkezést megint félbe kellett szakítani . vármegyei főbírót -- Erdélyben a vármegyei főbírók elsődleges teendője a megyében kerületenként kialakított törvényszékek (többnyire kettőt szerveztek) vezetése volt. A főispán - akitől közvetlenül függtek - ajánlatára a nemesség választotta és az uralkodó erősítette meg őket. 22. betegek háza fundusának -- az erdélyi országgyűlés 1811. aug. 9- én határozta el, hogy az ispotályok, az un. országos kórházak felállítására (az elképzelések szerint: Kolozsvárott, Marosvásárhelyen, Szamosújváron és Enyeden) 10 váltó krajcárt vetnek 213
