Bényei Miklós (szerk.): Az erdélyi országgyűlésnek színházpolitikai vitái és iratai (1791 - 1847) - Színháztörténeti könyvtár 20. (Budapest, 1990)

Jegyzetek és névmutató

conservatio.iáért -- megőrzéséért, fenntartásáért taxáját -- díját

logék -- páholyok compensaltassék -- pótoltassák per centum -- százalék

30.000 forint kívántaték -- az előterjesztés nem jelölte meg, hogy rénes vagy magyar forintról van-e szó; a lentebb olvasható táblázatból következtetve valószinűleg az utóbbiról. Az összeg nagyságát jelzi, hogy az évtized végén a bonchidai Bánifi-uradalom gabonaeladásból származó jövedelme évente nem érte el az 1.200 magyar forintot. collectázni -- gyűjteni; a gyűjtés csak 1802-ben indult meg, amiről részletesen szól a 3B. és 41. számú dokumentum szomszéd magyar hazában — Magyarországon oeconomiáiára — gazdálkodására ethicának regulái -- az erkölcsnek szabályai

kinevezendő theatralis directio -- a színtársulat igazgatására, pontosabban felügyeletére és a majdani színházépítés irányítására az országgyűlés aznapi ülésén egy háromtagú bizottságot neveztek ki (br. Wesselényi Miklós, ifj. gr. Bethlen Farkas és Fekete Ferenc), hozzájuk a Gubernium később gr. Teleki Lajost és gr. Teleki Ferencet delegálta; a bizottság elnöke gr. Teleki Lajos lett (1795-1797). A deputáció 1795. április 16-án vette át az igazgatást, lényegében ekkor szűnt meg a színtársulat magánvállalkozás jellege és került a színjátszás országos felügyelet alá. Teleki Lajos gróf és Wesselényi Miklós báró megvásárolták a felszereléseket is. A bizottság új színházi törvényeket dolgozott ki, rögzítették a színészek helyzetét. A deputáció csak időnként ülésezett, távollétükben a tagok más személyekkel képviseltették magukat. Kótsi Patkó Jánost meghagyták a társulat élén, mint rendezőt, de igazgatót a bizottság választott: Boér Sándort, majd id. Deáki Filep Sámuelt, aztán 1795 októberében Kanyó Lászlót. A szervezet sem volt célszerű, belső ellentétek is bomlasztották a színjátszó társaságot, ezért 1797 nyarán mint egyedüli vállalkozó, Wesselényi Miklós báró vette át - és ezzel mentette meg - a társulatot; az igazgatással Fekete Ferencet bízta meg*

204