Bényei Miklós (szerk.): Az erdélyi országgyűlésnek színházpolitikai vitái és iratai (1791 - 1847) - Színháztörténeti könyvtár 20. (Budapest, 1990)

Jegyzetek és névmutató

színházépület mellett); ugyanitt ülésezett az országgyűlés is. Az épület ekkor a római katolikus iskolák (fóliceum, gimnáziu­mok, normaiskolák) fenntartására szolgáló erdélyi tanulmányi alap (stúdigrum fundus) birtokában volt, attól bérelték. 11. azon társaság számára ajánlott -- Franz Wilhelm Natorp 1792. október 15-én adományozta az összeget az alakítandó nyelvmű­velő társaságnak, pontosabban az 1791-ben létrejött Kézirat Kiadó Társaságnak mint az említett társaság fejének -- az Aranka György által kezdeményezett, 1791. május 13-án alakult Kézirat Kiadó Tár­saság elnöke Bánffi György gróf volt; a társaság célja az el­kallódó régi történeti emlékek, főleg kéziratok megmentése, összegyűjtése, kiadása volt. Bánffi kormányzó nagy szerepet vállalt abban is, hogy az Erdélyi Nyelművelő Társaság alap­szabályát jóváhagyják; egyébként az 1793. december 3-i ala­kuló ülésen őt választották elnökké,se tisztségét az egyesü­let egész működése alatt - 1806-ig betöltötte. visszaérkezvén ... a követek -- az 1791: 11. te. értelmében az országgyűlés küldöttség útján érintkezett a Guberniummal, ha annak tagjai nem voltak jelen a tanácskozáson. A követség tag­jai: két törvényhatósági főtisztviselő, két királyi hivatalos, két-két vármegyei, székely, szász, valamint városi és taksás helyi követ (összesen 12 fő). fundusába -- itt: pénzalapjába 12. Szent Jakab havának -- július hónapnak azon munka . . . kinyomtattatott -- Gyarmathi Sámuel Okoskodva tanító magyar nyelvmester c. könyve - két kötetben - 1794-ben jelent meg Kolozsvárott és Szebenben, Hochmeister Márton nyom­dásznál német forintokba -- az Ausztria és Bajorország között 1753-ban létrejött egyezmény alapján Magyarországon és Erdélyben is el­terjedt ezüst forint; egyhatvanad része volt a Kreuzer vagy 200

Next

/
Thumbnails
Contents