Bényei Miklós (szerk.): Az erdélyi országgyűlésnek színházpolitikai vitái és iratai (1791 - 1847) - Színháztörténeti könyvtár 20. (Budapest, 1990)
Jegyzetek és névmutató
tál kiküldött rendszeres bizottságok egyike a tanügyi (systematica deputatio litteraria) volt; ez foglalkozott a nyelvművelő társaság kérdésével is. A törvény vonatkozó szövegrészlete: "Ehhez tartoznak: a mindkét nemű ifjúság nevelésének és oktatásának a módja és a szép művészetek űzésére, a szükséges nyelvek művelésére és egy tudós társaság felállítására megkívántaié eszközöknek a megválasztása." felségjog -- noha Erdélyben az uralkodó közoktatásügyi jogait törvények direkt módon nem biztosították, az I. lipót-féle (1691) hitlevél - amelyet az 1791: 2. te. megújított - és az 1791: 54. te. elismeri a királynak (nagyfejedelemnek) az isko« Iák és az alapítványok feletti főfelügyeleti jogát, az 1791: 60. te. pedig "az ifjúság nevelésének ügyei körül" (a görögkeleti vallásúak esetében) megillető felségi jogokat említi. Az uralkodó - illetve az erdélyi udvari kancellária és a Gubernium - számos iskolai üggyel foglalkozott. Ll a felséges udvarhoz rendeltetett deputatiónak -- bár az erdélyi országgyűlés feliratait a midenkori királyi biztos továbbította az uralkodóhoz, némely esetben - a válasz sürgetésére, a kérések behatóbb indoklására - a diéta küldöttséget választott, amely Bécsben képviselte a rendek álláspontját Böjtelő hava -- február hónap repraesentetio -- felterjesztés, felírás 9^_ némely comediások -- 1792. október 1-én kilenc nemes fiatal - hat fiú és három lány - kérelmet nyújtott be a Guberniumhoz, amelyben közölték: magyar nyelven írt vagy írandó színdarabok előadására társulatot alakítanak, a nemzeti nyelv hasznát kívánják szolgálni. A kérelmezők: Fejér István, Fejér János, Jancső Pál, Kontz József, Sáska János, Verestói Mihály, Fejér Rozália, Keszegh Terézia, Kis Terézia. Egy korabeli forrás (Bethlen Elek gróf levele Aranka Györgynek, 1793. márc. 13.) az első színjátszó társaság tagjai között nem említi meg Jan-198
