Bényei Miklós (szerk.): Az erdélyi országgyűlésnek színházpolitikai vitái és iratai (1791 - 1847) - Színháztörténeti könyvtár 20. (Budapest, 1990)

Források

alólírtak legkevésbé sem szegülnek ellen, hogy a nemzeti múzeum e fönséges címmel ékesíttessék, csak azt kívánják eltávoztatni, nehogy a múzeumnak ezen elnevezéséből kedvetlen következések huzassanak, és az egész haza határaira kiterjesztvén a magyar nemzetiség, hazainak vagy tartományinak nyilváníttassák. Továbbá azt is jól tudjuk, hogy a szász nemzetnek a felséges austriai uralkodó ház iránt viseltetett hűsége és tisztelete mellett a történészet és tettek példái eléggé szólnak.

T. rendtársainknak 1842. dec. 23-án hozott, s ide alázattal mellékelt végzésében tehát meg nem nyughatván, következőket jegyzőnk meg. Ugyanis

A. A múzeum iránt. £...]

B. Az országos terem iránt. £...]

C. A múzeum, színház és országos teremre megkívántató költségek előszámlálása s kivetésére nézve.

T. rendtársaink által célba vett összekevffését a már létező pénzalapoknak azokkal, melyek ezentúli rovatai útján beszedendők, alólírt követek nem helyeselhetik.

1- ször. Mert különböző célokra szükséges öszvegek, melyek nemcsak különbözők által külön célokra adatnak, de különböző választmányok által megvizsgálandó külön számadásokat kívánnak, idegenszerű dolgokkal a zavarok és kezelők terheltetésének veszélye nélkül össze nem keverhetők.

2- szor. Mert az országos terem építésére kijelölt költségek kivetését csak akkor lehet megtenni, ha Őfelségének az 1791-iki 10-ik törvénycikk megváltoztatására hajlandóságát megértjük; ez akkoron bővebb megvitatást kíván, mit ezennel fenntartunk.

3- szor. Mert azon öszvegek, melyek a kormányzói lak bevégzett megvásárlásából még fennmaradtak, azon épület fenntartására és terjesztésére felette szükségesek, s ezért más célokra nem fordíthatók.

4- szer. Mert t. rendtársaink, noha csak a múzeum és színház felállítása után gondolták a szász nemzet hozzájárulását - t.i. az országos terem építésére - megkívántatni, mégis, mivel a pénzek befizetésére a nemzetek különbsége nélkül ugyanazon határi-163