Bényei Miklós (szerk.): Az erdélyi országgyűlésnek színházpolitikai vitái és iratai (1791 - 1847) - Színháztörténeti könyvtár 20. (Budapest, 1990)

Források

Megjegyzések. Minthogy ezen határozatoknak mi lehetett következések, sem gft attakból, sem a számadásokból ki nem lehetett tanulni, kötelességének tartotta a számvevői Hi­vatal a méltóságos theatralis commissiot ezekre emlékez­tetni arra a célra, mely szerint a theatralis fundus exhaerentiáinak felszedését munkába kívánja vétetni. Országos Levéltár F. 534. Vegyes iratok. Az Erdélyi Nemzeti Szín­ház pénzalapjának számadási iratai 27/2-32/2. f. 42. 1B42. december 21. Százhuszonegyedik ülés 537.) Elnök őnagyméltósgga jelentvén, hogy, mint értésire esett, a 118-ik ülés 512-ik száma alatt napirendre kitűzött tárgyak, ú. m. az országos múzeum, nemzeti színház és országos tanácskozási terem feletti előleges tanácskozás bévégeztetett; felszólítja a Karokat és Rendeket, hozjy szólanának hozzá a tárgyakhoz. Mire, ismét felolvastatván a középponti biztosság jegyzőköny­ve és a törvényjovallatok, azon jegyzőkönyv részletes taglalása elkezdődött, de a tanácskozás az idő eltelte miatt félben marad­ván, elnök őnagyméltósága annak a jövő ülésbeni továbbfolytatásá­ra meghívja a Karokat és Rendeket. Mely alkalommal következő atyánkfiái kívánták beszédeiket jegy­zőkönyvbe iktattatni, ú. m. a., Királyi hivatalos Cserei Miklós atyánkfia: Tekintetes Karok és Rendek! A méltóságos centrális biztosság három jovallatot terjesz­tett élőnkbe: egyiket azt; hogy vegyük meg a Bánffi-palotát 70 ezer conventios forinton a múzeum számára; másikat azt, hogy é­­píttessünk teremet az országgyűlések tartására; harmadikat azt, hogy a nemzeti játékszín institutumát alapítsuk meg. A három -136

Next

/
Thumbnails
Contents