Bényei Miklós (szerk.): Az erdélyi országgyűlésnek színházpolitikai vitái és iratai (1791 - 1847) - Színháztörténeti könyvtár 20. (Budapest, 1990)

Bevezetés

fűzték a többi nemeshez, s jó néhányan elvi alapon, személyes meggyőződésük miatt kerültek szembe a kormánnyal.

Királyi meghívó levéllel - mintegy hivatalból - vett részt a diétán a gyulaiéjérvári (akkor: károlyfejérvári) káptalan és a kolozsmonostori konvent egy-egy követe.

A törvényhatóságok képviselőit, a követeket választották, mégpedig a magyar és székely nemesség közgyűlései (a birtokos nemesek közül), a szászok székgyűlései, a szabad királyi és a kiváltságos mezővárosokban (taksás helyeken) az esküdt közösségek, választottságok (vagy a külső tanácsok). Minden választói közösség - függetlenül nagyságától - két-két követet küldhetett. Mindegyiknek külön szavazata volt. A követeket - hasonlóan a magyarországi gyakorlathoz - utasítással (instrukcióval) látták el, s eszerint kellett fellépniük az országgyűlésen. Erdélyben is a követek közt volt a legerősebb az ellenzék, s a reformkövetelések többsége is körükből származott.

Az országgyűlés teljes, azaz országos ülésein a karok és rendek választott elnöke, a statuum praeses (az ún. országos elnök) - a Gubernium rangban harmadik tanácsosa - elnökölt, akadályoztatása esetén pedig a Gubernium valamelyik előkelőbb tanácsosa. Ha a Gubernium is jelen volt, akkor a kormányzó vezette a tanácskozást. Az ülések nyilvánosak, bizalmas vagy titkos összejöveteleket nem tartottak. A hallgatóság azonban nem nyilváníthatta ki sem helyeslését, sem nemtetszését.

Az erdélyi országgyűlésnek az 1791: 11. te. értelmében tárgya lehetett minden, a közjóra és a törvényhozásra tartozó dolog. A fő tennivaló azonban új törvények alkotása volt. A tárgysorozat a királyi előterjesztésekből és a követi utasításokból állt össze: az adó mennyiségének meghatározása, felosztásának és behajtásának módja; az országos választásra fenntartott tisztségekre jelölés (a kinevezés az uralkodó jogköre); honfiúsítások; a rendek elé utalt perek; a Magyarország és Erdély közötti határokkal kapcsolatos ügyek stb . Tanácskoztak

9