Dancs Rózsa: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai - 1945 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 19., Budapest)

ELSŐ RÉSZ - BUDAPESTI SZÍNHÁZAK MŰKÖDÉSE - MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ

rabjaiból állittassék össze, mert sem az énektanárok, sem diszletfestők stb., sem pedig a művészek száma nem olyan nagy, hogy egyidőben két szinház műsorát lehessen kiépiteni. b/ A Nemzeti Szinház igazgatója szintén súlyos akadályokat lát a Városi Szinházban való vendégjátékkal kapcsolatban: nem tartja alkalmasnak az épületet prózai előadásokra; a szinház akusztikája is olyan, hogy a színészeknek kiabálniok kell, s a stilusfinomságok megsemmisülnek a nagy űrben. Ezen kivül hasonlóan az Operaház igazgatójához - igen nagy szállítási nehézségeket is lát a vendégszereplésben. Az új darabokkal való vendégszereplést pedig azért tartja kivihetetlennek, mert kétségen kivül a szinház munkájának szétforgácsolását jelentené. Ezzel szemben azt javasolja, hogy a tiz évvel ezelőtt szokásos munkáselőadásokra térjen vissza a Nemzeti Szinház. Ezek az előadások szervezett munkások részére tartattak, de már 1935-ben beszüntették őket. Most fel lehetne eleveniteni a Népművelési Bizottság rendezésében. A két állami szinház igazgatójának érvelését magamévá teszem, és ehhez képest felkérem Polgármester urat, hogy a szóban forgó vendégszereplésekre vonatkozó javaslatát újabb megfontolás, ill. tárgyalás alá venni és ennek eredményéről engem értesíteni szíveskedjék. Megjegyzem egyúttal, hogy a 36.143/1945.VII. sz. átiratomban a városi segélyt a székesfőváros 1945. évi költségvetésében kértem előirányozni, Polgármester úr viszont az 1946. évi költségvetésbe való előirányzását helyezte kilátásba. Minthogy nyilván elirásról van szó, felkérem Polgármester urat, szíveskedjék a szóban forgó 2,400.000 pengőnek az 1945. év második 199