Dancs Rózsa: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai - 1945 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 19., Budapest)

MÁSODIK RÉSZ - VIDÉKI SZÍNHÁZAK MŰKÖDÉSE - ANYAGI ELLÁTOTTSÁG, SEGÉLYEZÉS

219. Budapest, 1945. szeptember 1. KODÁLY ZOLTÁNNAK, A MAGYAR MŰVÉSZETI TANÁCS ELNÖKÉNEK LEVELE A MINISZTÉRIUMHOZ A VIDÉKI SZÍNHÁZAK MŰKÖDÉSÉNEK JAVÍTÁSÁRÓL 31.391/1945.VII. sz. és 3837o/1945.VII.sz. szíves átirataikra a Magyar Művészeti Tanács közli: 1./ A vidéki szinészet állami támogatása vagy államosítása nagy fontosságú kérdés, amely alaposabb megfontolást kiván. Egyelőre szóba jöhetne a vidéki színházak bizonyos állami támogatása, komoly irodalmi értékű izlésnevelő előadások tartására, minthogy a közízlés csak operettet kiván általában. 2./ A szegedi színházban önálló munkára képes operaegyüttes szervezet és fenntartása ez idő szerint korainak látszik. Másrészt a rendelkezésre álló operaénekesek társulatba szervezése az utánpótlás biztosítására is szükséges volna. Minthogy egy negyedik zenekar megszervezése akár a fővárosban, akár vidéken jelenleg szinte lehetetlennek látszik, legcélszerűbb volna, ha a társulat tanulóidejét a fővárosban töltené, és végzett munkája eredményét időnkét a Városi Színházban a Fővárosi Zenekar közreműködésével bemutatná. Mire majd a társulat egészen tökéletesen megtanul egynéhány darabot, akkor lesz az ideje, hogy hosszabb-rövidebb időre alkalmas vidéki városokba kihelyezve, tökéletes előadásokkal terjessze az operakultúrát, több eredménnyel, mint azt bármely vidéki szinház elérhetné. A zenekar kérdése A közbeeső időben a szóban forgó városok /Debrecen, Szeged, 687