Dancs Rózsa: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai - 1945 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 19., Budapest)

BEVEZETŐ

BEVEZETŐ A forráskiadvány a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium irataiból válogatott dokumentumok alapján mutatja be a szinházi élet újjászületését. Tükrözi a háború sújtotta ország életének megindulásával kapcsolatos nehéz fel tételeket,életközeli képet adnak a szinházak megrongált épületeiről, megsérült és eltűnt felszereléséről, az elemi létfeltételek biztosításának gondjairól, az infláció teremtette súlyos helyzetről. A kötet célja az volt, hogy megmutassuk azokat az erőfeszítéseket, amelyek arra irányultak, hogy újra inditsák a szinházi életet és ezzel egyidőben teljesitsék a felszabadulás utáni kultúrforradalom követelményeit is: a romokkal együtt a színházakból is eltakarítsák a múlt rendszer káros eszmei befolyását, igazságot szolgáltassanak a fasiszta rendszer által meghurcolt, kisemmizett és létfeltételeikben veszélyeztetett művészeknek, a művészet tiszta forrásából meritett eszközökkel segitsék a háború által okozott lelki sebek begyógyitását, eljuttassák a kultúra értékeit jogos tulajdonosaikhoz, a dolgozó tömegekhez. A szinházi élet újjászerveződése a koalició bonyolult hatalmi, politikai és eszmei feltételei között indult meg. Már az első lépések megtételét jellemezte az alulról, a progressziv alkotó művészek köréből kiinduló aktiv, önfeláldozó kezdeményezés. A színházaknak - mint azt a kötet bemutatja - ebben az időben SZÍVÓS küzdelmet kellett folytatniuk az elemi tárgyi-, gazdasági- és létfeltételek biztositásáért és nem egy esetben a minisztériumi és a szakirányítási apparátus bürokratikus ügyintézésével és konzervativ nézeteivel is. Mégis már ekkor cél•5