Dancs Rózsa: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai - 1945 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 19., Budapest)

MÁSODIK RÉSZ - VIDÉKI SZÍNHÁZAK MŰKÖDÉSE - KOLOZSVÁRI NEMZETI SZÍNHÁZ

jelentést /még az Ideiglenes Nemzeti Kormánynak és igy a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszternek budapesti székhelye elfoglalása előtt/ a Minisztériumot vezető Pusztay min.osztályfőnök úrnak, aki azonban a szinház további fenntartása ügyében való döntést későbbre halasztotta. Ez időben az a hir terjedt el, hogy magyar színpadokon csak azok az előadóművészek és művészi segédszemélyzeti tagok léphetnek fel, akik a Szinészek Szabad Szakszervezetének tagjai. A volt Kolozsvári Nemzeti Szinház tagjai is kérték felvételüket az emiitett szakszervezetbe, mely felvételüket a budapesti Nemzeti Bizottság által a szakszervezethez kiküldött igazoló bizottság előtt lefolytatott igazolási eljárás előzte meg. Ez az igazoló bizottság eljárásának eredményéről - annak ellenére, hogy az l.o8o/1945. M.E. sz. rendelet 23 %-a ezt elrendelte - a szinház igazgatóságát nem értesitette, s igy a szinház vezetősége csak a tagok által bemutatott igazolványokból vette tudomásul, hogy a szakszervezet igazoló bizottsága a tagokat "leigazolta". A tagok által történt szóbeli bejelentésekből vettük tudomásul azt, hogy néhány tagot "feddéssel" igazoltak, néhány tagot pedig néhány hónapra eltiltottak a szerepléstől, ami mellett azonban a tagokat is "igazoltnak" nyilvánítottak, és a működéstől való eltiltást az igazolástól függetlenül, mint fegyelmi büntetést rótták ki. Tudomásom szerint két esetben hozott "nem igazolt" határozatot ez az igazoló bizottság, amelyek közül az egyiket - fellebbezés folytán - a népbiróság megsemmisített és "igazolt"-ra változtatott /Mihályfy/, a másik ügyben pedig a fellebbezés alapján az eljárás a népbiróság előtt folyamatban van./Vitéz/. 573