Dancs Rózsa: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai - 1945 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 19., Budapest)

MÁSODIK RÉSZ - VIDÉKI SZÍNHÁZAK MŰKÖDÉSE - SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ

lozsvári Nemzeti Szinházat sikerült kiépitenünk. A Kolozsvári Nemzeti Szinház nemcsak Magyarországnak, hanem talán azt mondhatnók, hogy sok tekintetben Európának is egyik legmodernebbül felszerelt szinháza volt. Felszerelésében - már csak presztizs okokból is - semmiféle áldozattól vissza nem kiadó bőkezűséggel járt el az állam. Ilyen felszerelésű szinházat a mai gazdasági viszonyok mellett Szegeden megteremteni nem lehetséges, de nincs is arra semmi szükség. A Szegedi Nemzeti Szinház,Lehotay Árpád igazgatónak az előkészitő tárgyalások során tett kijelentése szerint^játszóképes állapotban van, és az előadások ott - egész kis jelentőségű helyreállítási munkálatok elvégzése után - bármikor megkezdhetők. Tudomásom szerint Lehotay most is ezt az álláspontot képviseli, és az előadásoknak a szinház épületében való mielőbbi megtartását sürgeti. Felmerülhet az a kérdés, hogy vajon az operai előadások nem igényelnek-e olyan berendezéseket, amelyekkel a szinház nem rendelkezik, s amelyeknek felszereléséről előbb gondoskodni kell. Erre vonatkozóan tisztelettel jelentem, hogy a szegedi szinházban éveken át tartottak operai előadásokat és az előadásoknak kimagasló sikere volt. Bizonyos, hogy ezeknek az előadásoknak technikai feltételei nem voltak olyanok, mint azok, amelyek a Kolozsvári Nemzeti Szinházban rendelkezésre állottak, a nagy közönségsiker azonban azt bizonyitja, hogy operaelőadások tarthatók voltak, s eszerint tarthatók mai is a szegedi szinház épületében. Szeged város vezetőségével a Szegedi Nemzeti Szinház megszervezésére vonatkozó döntést megelőzően tárgyalások voltak. 539