Dancs Rózsa: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai - 1945 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 19., Budapest)

MÁSODIK RÉSZ - VIDÉKI SZÍNHÁZAK MŰKÖDÉSE - SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ

lozsvári Nemzeti Szinházat sikerült kiépitenünk. A Kolozsvári Nemzeti Szinház nemcsak Magyarországnak, hanem talán azt mond­hatnók, hogy sok tekintetben Európának is egyik legmoderneb­bül felszerelt szinháza volt. Felszerelésében - már csak presz­tizs okokból is - semmiféle áldozattól vissza nem kiadó bőke­zűséggel járt el az állam. Ilyen felszerelésű szinházat a mai gazdasági viszonyok mellett Szegeden megteremteni nem lehet­séges, de nincs is arra semmi szükség. A Szegedi Nemzeti Szinház,Lehotay Árpád igazgatónak az e­lőkészitő tárgyalások során tett kijelentése szerint^játszó­képes állapotban van, és az előadások ott - egész kis jelentő­ségű helyreállítási munkálatok elvégzése után - bármikor meg­kezdhetők. Tudomásom szerint Lehotay most is ezt az álláspon­tot képviseli, és az előadásoknak a szinház épületében való mielőbbi megtartását sürgeti. Felmerülhet az a kérdés, hogy vajon az operai előadások nem igényelnek-e olyan berendezéseket, amelyekkel a szinház nem rendelkezik, s amelyeknek felszereléséről előbb gondoskod­ni kell. Erre vonatkozóan tisztelettel jelentem, hogy a sze­gedi szinházban éveken át tartottak operai előadásokat és az előadásoknak kimagasló sikere volt. Bizonyos, hogy ezeknek az előadásoknak technikai feltételei nem voltak olyanok, mint a­zok, amelyek a Kolozsvári Nemzeti Szinházban rendelkezésre ál­lottak, a nagy közönségsiker azonban azt bizonyitja, hogy ope­raelőadások tarthatók voltak, s eszerint tarthatók mai is a szegedi szinház épületében. Szeged város vezetőségével a Szegedi Nemzeti Szinház meg­szervezésére vonatkozó döntést megelőzően tárgyalások voltak. 539

Next

/
Thumbnails
Contents