Dancs Rózsa: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai - 1945 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 19., Budapest)

MÁSODIK RÉSZ - VIDÉKI SZÍNHÁZAK MŰKÖDÉSE - SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ

Szegedre, mint az ország legnagyobb vidéki egyetemi városára, és népesség szempontjából is a legjelentősebb vidéki kulturális gócpontjára. Ezen elgondolás alapján mind a város közönsége, mind pedig hatósága a legmelegebb támogatásra érdemesnek találta azt a tervet, hogy a szegedi Városi Szinház az ország első vidéki Nemzeti Színházának rangját megkapja, annak minden jellegével együtt. Indokolásul szolgál, hogy Szeged ismét déli határvárossá lett, és igy fokozottabban kell teljesítenie azokat a kulturális és művészeti feladatokat, amelyek a Nemzeti Szinház jellegéből és rendeletetéséből reá hárulnak. Megkönnyíti a kérelem teljesítését az, hogy azok az összegek, amelyek eddig a kolozsvári és kassai Nemzeti Szinház támogatására és fenntartására az qllami költségvetésben szerepeltek, az új helyzet alakulása következtében felszabadultak. Sziné3z-szociális és raüvésznevelési célok szolgálatában is nagyfontosságú munkát vállalna magára a Szegedi Nemzeti Szinház, mert igen nagy szarni felszabadult művészi - és színháztechnikai erőket tudna foglalkoztatni. Különösképpen indokolttá teszi a kérelem teljesítését az, hogy Szegeden a jövőben is a létesítendő Szegedi Nemzeti Szinház keretében tervezik a szabadtéri játékok megrendezését. A jövő szabadtéri játékok rendezésével kapcsolatosan az eddigieknél jóval fokozottabb anyagi terhek nehezednek mind Szeged város közönségére, mind pedig a Szegedi Nemzeti Színházra, melyeknek fedezése csak abban az esetben látszik lehetségesnek, ha a Kultusz-kormány a Szegedi Nemzeti Szinház létesítésével járó támogatást biztosítani fogja. 532