Dancs Rózsa: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai - 1945 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 19., Budapest)

MÁSODIK RÉSZ - VIDÉKI SZÍNHÁZAK MŰKÖDÉSE - SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ

let érvényesült. A pénzember dirigálta a rendezőt, a azinéazt. A pénztárca bőaége azabta meg, mennyit azabad költeni dekorá­lásra. Érvényeaült az olcsó szerző. A filmek méretezései kül­földi relációknak nem feleltek meg. A rosszul favorizált ve­zető szereplők kiemeltetése, és a túlhajtott üzleti beállí­tottság /tehetségtelen szinésznő, ha jól megfizette primadon­nává avanzsált, a filmgyártó papa a fiával Íratja a darabot stb./, egy-egy szinész unottá játsza magát, mások - tehetsége­sek - nem tudnak érvényesülni. Ugyanez áll az irókra, szerzők­re is. A magyar irodalom termőképessége, a magyar faj szépsé­ge és a magyar tehetségek a jó szomszédság jegyében predeszti­nálnak arra, hogy filmjeink révén müvéazi aáinvonalak által érvényeaülheaaen legalább a azomazédoa orazágokban ia film­gyártáaunk. Ehhez azonban sokkal nagyobb felkészültségre, nem csak az üzletet tekintő tőkésre és megfizethetetlen kritikai szemléletre van szükség, melyet csakis azzal érhetünk el, ha az állam, a magyar Művészeti Tanács és olyan szervek kapcso­lódnak a gyártásba, akik az üzleti érdeken felül állnak. Végül rá kell mutatnom arra, hogy a külföldi fürdőhelye­ken mily magas nivón áll a szórakoztatás művészete. A közel­jövőben egyik bevételi forrásunk idegenforgalmunk. Remélhető­leg az új demokratikus lehetőségek végül nemcsak a kiváltságo­soknak teszik lehetővé a nyaralást, hanem elsősorban a töme­geknek is. Olyan tömegeknek, akik a felépitéa nehéz ^unkájá­ban olyan erősen vették ki réazüket, hogy ez idő alatt azóra­kozásra nem jutott idejük, kultúrlehetőségekhez nem juthattak elfoglaltaáguk miatt. Ezek kultúrigényeiről ia gondoakodni kell. Célom e aoraimmal rámutatni néhány nélkülözhetetlen kül­481

Next

/
Thumbnails
Contents