Dancs Rózsa: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai - 1945 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 19., Budapest)

MÁSODIK RÉSZ - VIDÉKI SZÍNHÁZAK MŰKÖDÉSE - DEBRECENI CSOKONAI SZÍNHÁZ

galmi adót. A szinház válságos helyzetben van. A loo tagú együttes fizetése és a dologi kiadások, valamint a mind súlyosabb közterhek e pillanatban közel egymillió terhet rónak a színházra, a bevétel viszont szeptember hóban az eddigi jelek szerint alig a felét fedezi ez összegnek. Éppen a fentiek mi-r att a szinház műsorát főképpen e könnyű operettekből kell ösaszeállitanom, mert a prózai előadások teljesen üres nézőtér lőtt folynak. A mindennapi gondok és a drágaság nem engedik meg a város közönségének, hogy a színházat kellőképpen támogassa. Villanyáram korlátozások és szünetelések vannak, s ezek nek következményeit a szinház igen súlyosan érzi. Teljes mértékben szeretném kielégíteni Debrecen városénak kultúrigényeit, és a szinház műsorán kívánom tartani azokat a prózai darabokat, amelyeket a demokratikus Magyarország szelleme, Debrecen városának kultúrigénye joggal megkövetel. Erre a magam «rejéből képtelen vagyok. A múlt évben megfelelő tartaléktőkét gyűjteni a mostani terhekhez képest nem tudtam. Egy részt az olcsó helyárak miatt, másrészt pedig szociális érzéseimtől vezetve a szinház tiszta jövedelmének 1/3 részét minden hónapban tagjaim között külön prémiumként felosztottam. A múlt év mérlege szerint 22o.ooo P tiszta haszon maradt a színházon, viszont most szeptember 1-től kezdve a mai napig máris 24o.ooo P ráfizetés mutatkozik, alig 3 hét alatt. Minden nap újabb áremelkedések vannak, és tagjaim fizetését is rövidesen ismét emelnem kell a megélhetés követelményei szerint, viszont helyéremelésre gondolni a jelenlegi rossz szinházmenejt miatt nem lehet. Anyagi erőm a ráfizetésekben rövidesen kimerül. Viszont minden körülmények között teljesíteni kívánom 432