Dancs Rózsa: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai - 1945 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 19., Budapest)

ELSŐ RÉSZ - BUDAPESTI SZÍNHÁZAK MŰKÖDÉSE - ANYAGI ELLÁTOTTSÁG, SEGÉLYEZÉS

dezi. A 2. § az állami színházaknál működő szerződéses alkalma­zottak illetményeit emeli. Az emelésnél figyelemmel voltam a 2500-1945. ME. számú rendelet szellemére, amely az illetmény­emelés mértékét a magasabb fizetési osztályokban defcresszive állapitja meg. Emellett azonban tekintetbe kellett vennem a szó­ban lévő állami szinházi alkalmazottaknak ritka művészi ké­pességeiből folyó különleges helyzetét, rendkivüli ujunkatel­jesitményét, valamint azt is, hogy dijazásuk megfelelő arány­ban álljon a csoportos müvészszemélyzet /zenekar, énekkar, tánckar/ illetményeivel. Tisztelettel megjegyzem, hogy a szóban, lévő 2. §. szerint illetményemelés csak kis mértékben érvényesül az állami szín­házaknál, mivel a színházak tagjaik legnagyobb részének fel­mondottak a velük, valamint az újonnan felvett tagokkal új szer­ződést kötöttek. Ad 4-5 §§. Az állami szinházak csoportos személyzetének il­letményrendezésénél figyelemmel kellett lennem az illető szak­szervezetek sürgető és nyomatékos kérésére, amelyek az egyes csoportok illetményeit az itt javasoltaknál jóval nagyobb mér­tékben kivánták megállapittatni, Minden reményem meg van ahhoz, hogy e magasabb követelések ellenére a csoportos személyzet tagjai az itt javasolt kisebbmérvü emelést megnyugvással fog­ják fogadni, meg vagyok győződve arról, hogy a javaslatbaho­zottnál kedvezőtlenebb fizetésrendezés általános - elégedetlen­séget keltene. Ez az általános elégedetlenség valószínűleg az előadások kényszerű szüneteltetésére vezetne, amit az állami szinházaknak a lelki újjáépités munkájában való fontos szere­355

Next

/
Thumbnails
Contents