Dancs Rózsa: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai - 1945 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 19., Budapest)

ELSŐ RÉSZ - BUDAPESTI SZÍNHÁZAK MŰKÖDÉSE - SZÍNIGAZGATÓI ENGEDÉLYEK KIADÁSA

rálását helytelennek, illetve célszerűtlennek tartom akkor, amidőn azok a Kultuazminiszté rium megfelelő szakelőadókkal rendelkező Művészeti Osztályán is felülbirálhatók lennének. 2./ A székesfőváros területére szinháznyltási engedélyhez hasonlóan a túlnyomórészben szinészek közreműködésével tervezett kabaréelőadások tartására jogositó alapengedélyeket /koncessziókat/ is a székesfőváros polgármesterének kell kiadnia, és a fellebbvitelek elbírálását a kabaréengedélyek ügyében is a Kultuszminiszter úrnak lenne legcélszerűbb biztosítani. 3./ Csupán a mulatók, varieték, cirkuszok és egyéb megjelölésülkifejezetten artistákat foglalkoztató munkahelyek engedélyei adassanak ki főkapitányi hatáskörben, és biráltassanak el másodfokon a Belügyminisztérium Rendészeti Osztálya által. /Mindez természetesen nem érinti a főkapitány azon ugyancsak törvényes jogszabályokon alapuló jogát, hogy a székesfőváros polgármestere által kiadott szinháznyitási és kabarényitási alapengedélyek /koncessziók/ után az engedélyt nyert színigazgatóknak és kabaréigazgatóknak a jövőben is rendőrhatósági engedélyeket, ún. "játszási engedélyeket" adjon ki./ A színházaknak kulturális jelentőségét ezáltal is hangsúlyozni kell, mert a fentiek szerint a mulatók stb. pusztán rendészeti felügyeletével ellentétben a szinházak ügyeiben a magyar kultúra hivatott őre: a vallás- és közoktatásügyi miniszter természetszerűleg mindenkor és elsősorban a művelődési és művészeti kérdésekre gyakorol befolyást. 4./ A szinháznyitási és kabarényitási alapengedélyeket megelőzően a szóbanforgó helyiségek szinházi és kabaréelőadások céljára való alkalmasságát megállapitó szinházvizsgálatok alap321