Dancs Rózsa: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai - 1945 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 19., Budapest)

ELSŐ RÉSZ - BUDAPESTI SZÍNHÁZAK MŰKÖDÉSE - MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ

A mai napon megtartott tárgyaláson pótlólag rámutattak arra, hogy amig május havában az állami szinházak munkásszemélyzete a fizetéseket illetően valamivel kedvezőbb helyzetben volt a magánszínházak megfelelő munkakörben foglalkoztatott alkalmazottainál, ami indokolt is, mert a változatos műsor öszszehasonlithatatlanul több munkát ró reájuk, mint a magánszínházak sorozatos előadásai, addig október óta sokkal rosszabb helyzetbe kerültek, mert a magánszínházak többször és nagyobb arányban emelték munkásaik illetményeit. Az állami szinházak műszaki- és munkásszemélyzete a 13.loo/ 1945. V.K.M. számú rendeletben megállapított alapfizetéseknek a f. évi november hó 1-től kezdve a tizenkétszeresét kapja, a Szakszervezet beadványában a huszonötszörösét kéri. A beadványt azzal a kéréssel terjesztem Miniszter úr elé, szíveskedjék a kérelmet a pénzügyi kormányzatnál a legmegfelelőbben támogatni, s az adott viszonyok között lehetséges legnagyobb emelést kieszközölni, mert anyagi eszközök hiányában az ellátás terén igen keveset tudunk személyzetünknek segítségére lenni, mai illetményeikből megélni nem képesek, eladnivalójuk nincs, s igy félő, hogy ez a derék személyzet, amely minden külső nagyobb kereseti lehetőségről lemondva hü maradt a színházhoz, s önfeláldozó munkájával lehetővé tette Operaházunk megnyitását, és elismerten magas színvonalú előadásainak folytatását, szétzüllik. A háború okozta személyzeti hiányok pótlásánál már eddig is szomorú tapasztalatokat szereztünk a jelentkező munkaerők erkölcsi és fizikai színvonalát illetően. A müszaki-és munkásszemélyzet jelenlegi havi illetménye /fizetés és korpólék/ lo.554.ooo pengő, a huszonötszörös eme282