Dancs Rózsa: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai - 1945 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 19., Budapest)

ELSŐ RÉSZ - BUDAPESTI SZÍNHÁZAK MŰKÖDÉSE - MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ

nem elég erősek ahhoz^t hogy állandó operatársulatot tudjanak fenntartani, és igy a kérdés csak stagione formájában oldható meg. 2./ Az opera-stagione lehetőleg Budapest székhellyel működjék, mert főleg a zenekari tagokat nem szabad megfosztani attól, hogy a zeneiskolák és hangversenyek lehetőségeit ki ne használják, megélhetésüket megkönnyítsék, amire a vidéki városokban nem igen nyi}.ik lehetőség. 3./ Amennyiben a stagione Szeged vagy Pécs székhellyel működnék, akkor az illető városban a stagione felállításával egyidejűleg meg kellene szervezni a konzervatóriumot és a filharmóniát . 4./ A társulat lehetőleg önálló törzstársulattal és külön igazgatóval működjék, nehogy kettős igazgatóság esetén a prózai és zenei igazgató között ellentétek támadjanak. 5./ A stagione elsősorban Szeged és Pécs, a közlekedési viszonyok javulásával Debrecen és Miskolc, esetleg később Szombathely, Sopron és Győr városokban működhetne. 6./ Amennyiben a stagione székhelye Budapest lenne, a betanulásra a Városi Szinház színpada megfelelő' lehetőséget nyújt. 7./ A játszási idő tartamára a stagione köteles a vidéki társulatokat kártalanítani. Ez a kártalanítás egyúttal a vidéki színházaknak nyújtott állami szubvenciónak is lenne minősíthető, mert a társulat nemcsak a rezsit, hanem az elmaradt hasznot is befizetné a működése alatt szünetelő vidéki városi szinház pénztárába. 8./ A stagione felállításával kapcsolatos szegedi vagy pécsi városi szinház államosítását illetőleg a Szakszervezet elv212