Dancs Rózsa: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai - 1945 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 19., Budapest)

ELSŐ RÉSZ - BUDAPESTI SZÍNHÁZAK MŰKÖDÉSE - MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ

zi munkának a azétforgácsolását, ami a tapasztalat szerint eléggé káros hatású. A Nemzeti Szinháznak anyaépülete mellett megvan a Kamara Szinháza, szerintem ez a két helyiség teljesen elegendő a mai társulat foglalkoztatására. A megmaradó időt és munkaerőt inkább e két helyiségben tartandó előadások csiszolására, tökéletesítésére fordítanánk. A munkáselőadások terén pedig vissza lehetne térni a több mint egy évtized előtti idők kezdeményezéséhez. Akkoriban a Nemzeti Szinház már tar tott néhány előadást anyaépületében, kizárólag szervezett munkások részére, a legjobb eredménnyel. Ezeket természetesen már 1935-ben be kellett szüntetnünk, de most fel lehetne eleveníteni a Népművelési Bizottság rendezésében. Ami a fővárosi szubvenció kérdését illeti, ahhoz tisztelet tel szeretném hozzáfűzni, hogy annak idején a Népszínházba való átköltözés után azért állapíttatott meg egy bizonyos összegű támogatás a Nemzeti Szinház részére, mert az az épülettel együtt átvette a már önmagát túlélt népszinmü-müfaj életbentar tásának kötelezettségét. Ennek a feladatnak a Nemzeti Szinház teljesen eleget is tett, és ma már nem valószínű, hogy a Főváros vezetősége népszínmű-előadásokat igényelne a Nemzeti Színháztól. Ilyenformán valószínűnek tartható, hogy a Főváros vezetősége általában nem igényel pozitív ellenszolgáltatást a nyújtott szubvencióért, hanem megelégszik ennek fejében a Nemzeti Szinház által nyújtott kulturális és művészeti eredmények kel. Tisztelettel Major Tamás igazgató 197