Dancs Rózsa: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai - 1945 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 19., Budapest)

ELSŐ RÉSZ - BUDAPESTI SZÍNHÁZAK MŰKÖDÉSE - NEMZELTI SZÍNHÁZ

szövetkezet, a beszerzési csoport, a konyha, a munkásbarátok köre, a tatai kastély stb. ügyeit is. Ezek a munkakörök ma feltétlenül elsőrendű vezetést igényelnek, és azon kivül igen sok idejét foglalják el annak, aki felelősséggel foglalkozik velük. Elhanyagolni nem lehet ezeket, hiszen a szinház a mai időkben nem nélkülözheti ezeket a külsőleges természetbeni és anyagi támasztékokat. Élelmiszert kell beszerezni a tagok részére, konyhát kell fenntartani, üdülésükről gondoskodni, és a kiesett közönségréteg helyébe új, munkás-közönséget kell beszervezni* A gyakorlat azt mutatja, hogy mindezekkel a dolgokkal sem én, sem közvetlen munkatársaim nem tudtunk szorosabb munkánk mellett kielégitően foglalkozni. Ezért tartanám szükségesnek, hogy közém és a gazdasági főnök közé még egy személyt, egy gazdasági felügyelőt iktassunk be, aki egyrészt a gazdasági főnök, másrészt a fentebb felsorolt munkakörök feletti felügyeletet fogná össze. Ebben a tárgyban már folytattam néhány magánbeszélgetést a pénzügyminiszter, továbbá Simon államtitkár urakkal. Jelöltem elsőrendű pénzügyi és gazdasági szakember: Berczeller Antal, a Lipótvárosi Takarék cégvezetője. 1895-ben született, a múlt évben, mint tartalékos tisztet jogtalanul munkaszolgálatra rendelték be, és eközben súlyos testi sérülést szenvedve csak a közelmúltban került olyan helyzetbe, hogy munkát vállalhasson. Szociális képzettsége mellett a színházművészet terén különösen ismerős, átfogó irodalmi és művészeti ismeretekkel rendelkezik, úgyhogy a gazdasági szempontokat úgy képes érvényesíteni, hogy közben azért a művészetieket sem téveszti szem elől. 137