Dancs Rózsa: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai - 1945 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 19., Budapest)

BEVEZETŐ

ciua 15-én fűtve és kivilágítva nyitotta meg kapuit. A Nemzeti Szinház épülete szenvedte a szinházak közül a legsúlyosabb háborús károkat. A nézőtéri mennyezet kétharmada levált. A legveszélyesebb károk áz épület Rákóczi úti oldalán keletkeztek, amikor egy bombatalálat a földszinti helyiségeket és az óvóhelyet szétrombolta, megfosztva az I. emelet födémét alátámasztásától. A nézőtér alsó vasszerkezete és tartópillérei is súlyos sérülést szenvedett. A bomba átütötte a mennyezetet, és a nézőtér alatt robbant. Az épület helyreállítását 1945. március 16-án kezdték meg. A romeltakarítást és a műszaki munka jó részét a szinház müvészés műszaki személyzete végezte el."^ Az újjáépit.és körül azonban problémák adódtak. Budapest polgármesteréhez irt átiratában az igazgató közli, hogy a Fővárosi Közmunkák Tanácsa által rendelkezésre bocsátott anyagi fedezet kiapadt. A polgármester a VKM miniszterhez küldött 1945. június 11-i átiratában sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a magyar művelődést szolgáló épületek helyreállítására szánt fedezet nem elegendő. "Teljes mértékben méltányolom azt a komoly szerepet, amelyet a Nemzeti Szinház a magyar művelődés életében betöltött, és azt a fontos hivatást, ami különösen a jövőben reá vár, szeretném tehát a színházépület karbanhelyezését tőlem telhetőleg a mielőbbi megvalósítás felé vinni." A székesfőváros sokoldalú, s&lyos anyagi kötelezettségeire tekintettel erősen mérlegelni kell minden további kötelezettségvállalást, ezért a színházépület használhatóvá tételének költségeit egymagában vállalni a főváros nem képes. Ezek a