Kerényi Ferenc: Szeged színháztörténetének forrásai a Csongrád Megyei Levéltárban 1719-1886 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 18., Budapest)

26 A szinházat "magyar erkölcsi theatrumnak" nevezik el, amelyet mindenkor fenn kell tartani. Bár az árendátor idegenés magyar nyelvű társulatokkal egyaránt alkudfiat a terem bérére, de a magyar játszó társaság mindenkivel szemben előnyt élvez. Egy napi bérleti dija egy forintnál több nem lehet. 9. pont. A haszon csökkenése miatt a városban más teátrum nyitását nem engedik meg. A városba érkező színészeknek, mutatványosoknak (táncolók, lovaglók, ritkább állatok, viaszbáb, fabáb, árnyékfigurák, vagy mesterségek mutogatói) engedélyt kell kérniök fellépésük előtt a tanácstól. Az árendátorok a társulatok által fizetett bérleti dijak után taksát kötelesek fizetni. 11. Tá 1800. november 28. A városi tanács házában elkészült színházterem bérbe adása Pr SzVT ir. tanácsülési jkv. 1901/1800. sz. Ta Kidolgozták a szinházterem és a mellette lévő kocsma bérletének feltételeit. H Árendába a következő napon adják. 12. Tá 1800. november 29. A városi tanács épületében kiadandó szinházterem és kocsma feletti árlejtés eredménye Pr SzVT ir. tanácsülési jkv. 1907/1800. sz. H A szála, teátrum és a szegletkocsma bérlője hét évre az 1501 koronát igérő Kovács György lett. 13. Tá 1800. november 29. Kelemen László kérése Pr SzVT ir. tanácsülési jkv. 1909/1800. sz. Ta Kelemen László a Magyar Játszó Társaság kormányzója megköszöni a Kovács_Györggyel kötött szerződés 8. pontjában a színtársulat iránt megnyilvánuló jóindulatot, és