Kerényi Ferenc: Szeged színháztörténetének forrásai a Csongrád Megyei Levéltárban 1719-1886 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 18., Budapest)

11 tiltott darabok előadása ügyében, - a főispáni helytartóhoz felterjesztések a szinigazgatók magatartásáról. Tárgyukban összefüggnek a polgármesteri és tanácsi iratok, ugyanis a polgármester ügyintézésre, tudomásul vételre továbbitotta a felsőbb hatóságoktól hozzá érkezett iratokat a tanács kapitányi hivatalához, gazdaszékéhez, és jelentéseket is kért a tanácstól. A polgármester elnöki iratai a tanácsi irategyütteshez képest kevés szinházi tárgyú iratot tartalmaznak. Az iratokhoz mutató az 1857-1861. évekhez készült. 1852-ben felállitották a cs. kir. legfőbb rendőri hatóságot, a helytartósági osztályok székhelyein pedig a cs. kir. rendőrhatóságokat. 1853-ban a Szegedi cs. kir. Rendőrbiztossá

g is megkezdte működését. Közbiztonsági feladatához tartozott, hogy tájékoztatást adjon a Szegeden szereplő társulatok igazgatóinak magatartásáról, s közbenjárt a Szegeden tartózkodó társulatok ügyében, hogy működési engedélyt kapjanak más közigazgatási területekre is. Az 1860-ig működő rendőrbiztosság hiányos iratanyagának kevés szinházi vonatkozású iratanyaga maradt fenn. 1872-1886 Az 1870. évi 42. tc. szerint Szeged város visszanyerte önállóságát, s mint törvényhatósági jogú város a megyékkel azonos jogállásba került. 1872-től Szeged város Törvényhatósági Bizottsága a helyi önkormányzat legfontosabb szerve. Saját belügyeiben a közgyűlésen önállóan intézkedhetett, helyi ügyekben szabályrendeletet alkothatott (igy a szinügyi szabályrendeletet is). Tekintélye alatt működött hatósági szerveződéssel a szinügyi bizottmány, mint szakbizottmány. Olyan ügyekben, amelyekben nem a