Székely György szerk.: Paulay Ede írásaiból (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 17., Budapest, 1988)

PAULAY EDE ÍRÁSAI - Drámairodalmunk a Nemzeti Színház megnyitása óta

méltán csodálkozhatunk, hogy a szinház épülésének öröme nem lelkesítette drámaíróinkat annyira, hogy e színháznak teljesen eredeti új müvei való megnyitását tették volna lehetővé; vagy ha már ez nem történhetett meg, az is méltán mondható különösnek, hogy Vörösmarty Árpád ébredése cimü megnyitó drámai költeménye után nem a már meglevő és kedvelt eredeti színmüvek egyikét választották megnyitónak, hanem a szintén régi idegen Belizárt

. No, de kevés volt a magyar közönség, hatni kellett a sokkal nagyobb és már a színházba járáshoz szokott német közönségre, hogy íme, lám, a magyar színészek is elő tudják adni a német színházból már ismert darabokat! Én az állandó, magyar, később Nemzeti Szinház megnyitásától számított 46 év drámairodalmának történetét szándékozom itt röviden elsorolni, s amennyiben igen kevés drámánk van 0lyan, mely ez idő alatt vagy nem a Nemzeti Színházban került szinre, vagy csak úgynevezett könyv-drámának volt szúnva, mondhatom, hogy ez összeállítás kivonatosan magába foglalja drámairodalmunk közel ötvenéves történetének adatait. A Nemzeti Szinház történetének megírásával foglalkozván, annak egyik fejezetéből állitottam össze a mojt felolvasandó részleteket; eszerint természetes, hogy a Népszínház drámái, valamint más színházakban előadott drámai müvek ez összeállításban nem foglalnak helyet. Előrebocsátom a Nemzeti Színházban előadott drámáink rövid statisztikai összeállítását. Az 1837. évi augusztus 22től, mint a szinház megnyitása napjától 1883. évi augusztus 31-ig lefolyt 46 év alatt szinre került összesen 451 eredeti