Székely György szerk.: Paulay Ede írásaiból (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 17., Budapest, 1988)

PAULAY EDE ÍRÁSAI - A színészet elmélete

állapotára; mert az ész Ítéletét Is részökre hódítják, az i­gazság szózatát elnémítják, a lelkiismeret érzékenységét meg­tompitják. Innen van, hogy a megvakult elme bűnökhöz vezető utakra tévedez; a megnémult és homályos értelem borzasztó ha­tározatokra hajlik; a megtompult lelkiismeret sötét gondolato­kat s iszonyú érzéseket enged támadni az ember szivében. 3.§» A téboly A téboly az ismerő, érző és akaró tehetségek zilált, zavaros állapota vagy teljes hiánya. Aszerint, amint a léleknek 3 őstehetsége van, a tébolyt is 3 főosztályra lehet osztani; ugyanisi van Ismereti , érzelmi ós akarati téboly . 4.5» Az Ismereti téboly Az ismereti téboly nem egyéb, mint az ismerő tehetségek .meg­zavarodása, felbomlása. A megzavarodás származik az ismerő tehetség munkásságának rendkivüli fölemelkedéséből vagy rendkivüli lehangoltságából. Az első esetben neveztetik eszelőssőgnek /Wahnsinn/; a máso­dik esetben kábaságn ak vagy bolondságn ak /Narrheit/. Ide tar­tozik a butaság is /Blödsinn/; bár abban különbözik a többi­től, hogy ez az egész lelki szervezőnek általános gyöngeségét jelenti, mely nem annyira az életviszonyokból származik, mint inkább vele születik az emberrel. 5.§. Az ismereti téboly jellege és okai Az eszelősség jellege a nagy kedv, elevenség, vidorság, sok 84

Next

/
Thumbnails
Contents