Székely György szerk.: Paulay Ede írásaiból (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 17., Budapest, 1988)
PAULAY EDE ÍRÁSAI - A színészet elmélete
Tehát a vágyban . kívánságban már jelentkezik az akarat, vagyis öntudatos választása annak a tárgynak, mely az ösztön szükségeit kielégíti. Ha a vágy meg-megújulva ugyanegy tárgyra tér vissza, akkor hajlam , mely erősebb, hevesebb nyilatkozásaiban, és állandóvá, szokássá válva szenvedélynek neveztetik. Az ösztön, mint ilyen, erkölcsileg közömbös, és be nem számitható; de a vágy, kivánság, hajlam és szenvedély beszámítható lélekállapot. A szenvedély a szellemélet egyensúlyát széttépi, amennyiben gátolja a lélek tehetségeinek, nevezetesen az elmebetegségnek szabad használatát, s csak annyiban enged tért tevékenységöknek, amig kielégíthetetlen vágyait szolgálják. Azért a szenvedély lélekbetegség , mely az életet, mind lelki, mind testi irányban feldúlja, és utóbb végképp elpusztít-* ja. 3.§. Az elhatározás Az elhatározás oly tehetsége a léleknek, mellyel ez különböző cselekvési mód és irány között választani képes. Az elhatározást a teljes öntudat támogatja, mely hasonló körülmények között másképp Is cselekedhetnék. A lelket elhatározásaiban a célszerűség képzelete vezérli, és igy az akarat az ésszel karöltve jár. Amennyiben a lélek különbözőképp cselekedhetnék, és ezek közül önkénytesen választ; szabadon cselekszik,és elhatározásainak helyességéről vagy helytelenségéről számot ad magának az elhatározást követő helyeslés vagy kárhoztatás , megbá-
