Székely György szerk.: Paulay Ede írásaiból (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 17., Budapest, 1988)

PAULAY EDE ÉLETMŰVE /Székely György/

tatójakor már alkalmaztak is. Tüzrendészeti okokból vasfüggönyt és záporkészüléket helyeztek el, a nézőtérről pedig új kijáratokat nyitottak, ezzel is csökkentve a szinház befogadóképességét. Igazgatása első hat évében a dramaturgi munkát is Paulay végezte el. Kerényi Ferencnek "Paulay Ede és a magyar dráma" cimü tanulmánya részletesen tárja fel, hogyan kisérte végig Paulay szinte már az ötlet felvillanásától kezdve az új magyar drámák születését. Ez történt Csiky Gergely Bozóthy Márta cimü darabjának keletkezésénél, az ötletből a regényterven keresztül jött létre végül a drámai forma; ő sürgette Jókainál Az arany ember dramatizálását, majd segitette szinre Herczeg Ferenc első darabjait. Dramaturgiai munkájának nyomán vált szinpadszerübbé, lendületesebbé Csikynek A jó Fülöp cimü müve, és kapott korszerűbb szerkezetet 1891-ben Dobsa Lajos V

igjátéktárgy cimü, már 186l-ben is játszott darabja. Határozott dramaturgiai-rendezői szempontok szerint szerkesztette át, néha nagyon határozott húzásokat is alkalmazva az újra műsorra tűzött régebbi magyar müveket, az újabb kor Ízléséhez igazodva. Az igy szerzett gyakorlatot tudta azután hasznosítani a Cson gor és Tünde

, illetve Az ember tragédiája szinpadi megvalósításának dramaturgiai előkészítése során. Az Opera kiválásával a szinpadi munka gyarapodott. A jóval több előadás azonban lehetetlenné tette a további megterhelést. Ekkor az üstökösszerű sikerrel berobbant Csiky Gergelyt 1888-ban a szinház dramaturgjává nevezték ki, 1891-ben bekövetkezett, váratlanul korai halála után pedig Paulay háromtagú drámabiráló bizottságot hozott létre Bartók Lajos drámaíró, Ambrus