Székely György szerk.: Paulay Ede írásaiból (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 17., Budapest, 1988)
PAULAY EDE ÉLETMŰVE /Székely György/
becsvágya egyik csúcspontját, a Bánk bánt. Latabár Endre társulatában is jut neki néhány, bár nem ennyi vezető szerep, igy Pyat Diogenés ének cimszerepe, vagy az úgynevezett "harmadik müsorréteg" sikeres és még mindig futó darabjainak főszerepei, mint Árgyl Munkátsy János Tündér Iloná jában, vagy Senneterre marquis szerepe. Jutnak neki vigjátéki feladatok is, mint a Fenn az ernyő.,nincsen kas Várkövije. vagy a Tévedések vígjátéká nak Ephesusi Dromiója. A legnagyobb feladatot ismét egy ifjú hős alakjában, Schiller Don Garlosa jelenti. Follinus társulatánál már egyértelműen ő a vezető férfi hős: se szeri,se száma a vezető címszerepeknek: Palizsna János, Czakó János lovagjában , Zrínyi a Szigetvári vértanúkb an, Kelemen László Vahot Imre színmüvében; aztán ő lesz Kemény Simon és II. Rákóczi Ferenc, Benyovszky és Cid, Fiesco és Sámuel király, Teli Vilmos és Hamlet. És a másodlagos szerepek sem sokkal igénytelenebbek: Palladiusé a Kegyen e ben, Maximilian Dobsa Guttenbergjében. Érthető hát, ha a fővárosba távoztakor Kolozsvár hiányolja, és igazgatójától rossz néven veszi, hogy elengedte. A korabeli sajtó meglehetősen fanyalogva fogadta a Paulayházaspár szerződtetését 1863 szeptemberétől. Igaz, jórészük éppen vesztes harcban volt a szinház igazgatójával szemben. De azért Paulay még igy sem kallódott el az általa is igen nagyra becsült és a magyar szinészet kiemelkedő gárdáját képező kollégái mellett.Jó néhány vidéki szerepét továbbra is megtarthatta - még a Láng-korszakban játszottakból is jó néhányat! Igy a Nemzetiben is játszhatta Antalt a Grlttl ben, Peti cigányt, Mashara hadnagyot, Malcolmot, Zajtay Sándort, és, ami a számára biztosan igen fontos volt, Kálmán királyt. A Havjr-Hegedi!is-
