Székely György szerk.: Paulay Ede írásaiból (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 17., Budapest, 1988)

PAULAY EDE ÍRÁSAI - A magyar színészet

zeti Szinház művészeti éa anyagi helyzetéről, azoknak biztosítására 60.000 forint évi segélyösszeget utalványoztatott, mely segélyezés az évek folyamán előállott nagyobb szükséglethez képest időről-időre annyira emeltetett, hogy jelenleg már 2I0.000 forintra rúg, mely összegből az Operának I60.000, a Nemzeti Színháznak pedig 5o.ooo forint jut. Ez anyagi segítséget fokozta még azon erkölcsi pártfogás is, melyben Ő Felsége a király, és Ő Felsége a királnyé hosszabb budapesti tartózkodásuk idején az előadások gyakori látogatása által részesítették a Nemzeti Szinházat. És kötelességünk még egy igen fontos színművészeti eseményről és abban is Ő Felségének a királynak mindenre kiterjedő kegyéről megemlékeznünk. Ez évtizedben, I864 január elején nyílt meg a magyar szinésziskola. Amit gróf Széchenyi István a szinházalapitás kezdetének tartott, amire a Pest megyei Részvénytársaság a szinház megnyitásának első évében törekedett, amit legnagyobb színművészeink, s különösen Egressy Gábor, oly sokszor hangoztattak, csak ekkor jöhetett létre, s első igazgatója gróf Festetich Leó volt. A Nemzeti Szinház mai személyzetének már kátharmada ez intézetben nyerte első képeztetését. Ez iskola különben sok változáson ment át, mióta megnyitották. Legújabban a Magyar Királyi Zeneakadémiával egyesitették. S most az egyesitett intézetek neve: Magyar Királyi Országos Zene- és Színművészeti Akadémia

. Igazgatója Mihálovics Ödön zeneszerző. Tanárai részint a Nemzeti Szinház és Magyar Kir. Opera tagjai, részint hírneves, sőt Európa-szerte ismert zene- és énekmesterek. 1862-től I869 végéig Radnótfáy Sámuel volt a Nemzeti Szinház intendánsa, ki egy szegény művész-özvegyeket és árvákat