Székely György szerk.: Paulay Ede írásaiból (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 17., Budapest, 1988)

PAULAY EDE ÍRÁSAI - A magyar színészet

át, mint egyedüli rendező, különböző intendánsok alatt a szinház vezetését, s fő gondját ezentúl a drámai személyzet kiegészítésére fordította. Ez évtized elején lépett a Nemzeti Szinház kötelékébe Prielle Kornélia, a legfinomabb magyar szalonszinésznő, ki még most is Ahol unatkoznak Réville hercegnőjében és Csiky Gergely Nagymamá

jának címszerepében megérdemelt tapsokat arat. Ekkor a Nemzeti Szinház második nemzedéke még a következő tagokkal szaporodott: Náday /jeles szalonszinész/, Benedek /cselszövő és pedáns komikus/, Szilágyiné Harmath Ida /szende szinésznő/, a Paulay-pár, Komáromi /apaszinész/, Tamási /kitűnő népszinmüénekes/, Niczkyné Szollősi Rózsa /szalonszinésznő/, Szigligeti Anna és Jolán /drámai és szende szerepekben/, Hirtling Mari /társalgási szerepekben/, Szigeti. Imre /vigjátéki jellemszinész/. Az operánál is több fiatal magyar énekes képeződött, és ezek pótolták a Hollósy Kornélia, Kaiser Ernstné, Füredi Mihály és az idegen énekesek távozásával szenvedett veszteségeket. Hollósy Kornélia /1827-189o/, miután másfél évtizeden át volt operánknak legfőbb vonzóereje

? és nemcsak a szinpadon, hanem a társas életben is teljesen meghódította a közönséget, s mint Gara Mária Hunyadi László

ban, mint Katalin az Észak csillagában és sok más kitűnő szerepében feledhetlenné lett, - 1862ben lépett vissza a szinpadtól, s azután mint Lonovics József főispán neje Csanád megyében lakott, s ott is halt meg. Markovics Ilka /Pauline/ lépett az ő örökébe, s rendkivül megnyerő alakjával és jól képzett kedves hangjával csakhamar meghóditot ta a közönséget. Ugyanez évtizedben tűntek föl az operánál: Hofbauer Zsófia alt, Huber Ida szopránhangú kedvelt énekesnők,