Székely György szerk.: Paulay Ede írásaiból (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 17., Budapest, 1988)

PAULAY EDE ÍRÁSAI - Visszapillantás a Színészeti Tanoda 10 évi működésére

annak tanárait vádolják. Az operai növendékek még mostohábban láttatnak el e tekintetben, mint a drámaiak. Az alapszabályok szerint az operai növendékek tartoznak hallgatni a drámai elméleti tantárgyakat, de gyakorlatról az alapszabályokban szó sincs. E hiányon segiteni akarván az igazgatóság, ezelőtt három évvel az egyik drámai tanárt megbizta, hogy külön dlj mellett adjon az operai növendékeknek hetenkint két gyakorlati órát. Később a drámai elméleti tanár szakitott el a drámai növendékektől az operaiak részére hetenkint két órát; és ez igy van most is. Könnyen belátható, hogy ez a két óra 2o-25 növendék közt felosztva annyi, mint semmi. Drámai előadási képesség nélkül pedig az énekes lehet koncertista, de operaénekes soha. E bajon csak úgy lehet segiteni, ha az operai növendékek részére egy külön drámai tanszék állíttatik fel, s ha ez a tanár az operák szövegeire nézve mindazokban oktatja őket, amiket a drámai növendékek a darabok begyakorlásánál tanulnak. A tanitás a drámai és operai előadásoknál, már ezek tárgyénál fogva is, oly különböző, hogy az egyesités egy tanár személyében lehetetlen, vagy legalábbis igen nehéz. Hogy az operai növendékek zenekarral való énekléshez szokjanak, csak akkor lehetne elérni, ha egy teljes zenekonzervatórium növendékeivel együtt gyakorolnák az operai előadásokat. Addig minden e nemű kisérlet igen hiányos marad; mert a Nemzeti Színház zenekara - nem levén szerződésileg kötelezve a Tanoda próbáin és előadásain közreműködni - külön dijazás mellett sem vesz örömest részt azokban, és ezért minden vizsgálat- és