Székely György szerk.: Paulay Ede írásaiból (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 17., Budapest, 1988)

PAULAY EDE ÍRÁSAI - Jelentése külföldi útjáról

hogy a játékrend - bármily gyönge erőkkel ia - nemes irányt kövessen. A szinházat egészen az udvar tartja, és annak rendelkezése alatt áll; az élethosszig szerződött tagok még ma is kapnak nyugdijat; de ezek oly kevés számmal vannak, hogy a legnagyobb rész itt is a Genoasenschaft leendő jótékonyságára van utalva. A párizsi segélyezett szinhazak szervezete nagyon kevéssel különbözik a német udvari színházakétól. Legújabban csak cimet változtattak, araennyiben volt császári nevezeteket hagyták el, és részben nemzetivel cserélték fel. De szervezetekben egészen megmaradtak, és még a segélypénzt is mind abban az arányban kapják, mint azelőtt. A Theatre-frangais-n és nagy operán kivül még 4 szinház kap szubvenciót, s ezek mind a szépmüvészetek miniszterének felügyelete alatt, különböző formában igazgattatnak. A szubvencióval együtt jár, hogy ily színháznak az igazgatóját mindig a kormány nevezi ki

, mig a többi szinhazak magánvállalkozók kezében vannak. A segélyezett színházak összes szubvenciója legújabban 2 millió frankra rúg. Valamennyinek a szervezete olyan, mint minden udvari színházé, kivéve a Theâtre-francist

. mely nagyon régi szabadalmai nál fogva, de különösen az I. Napóleon által Moszkvában kiadott szervezési okmány alapján - melyben azóta csak nagyon lényegtelen változtatások történtek - önmaga kormányozza magát.