Székely György szerk.: Paulay Ede írásaiból (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 17., Budapest, 1988)

PAULAY EDE ÍRÁSAI - Drámairodalmunk a Nemzeti Színház megnyitása óta

1871 már tizenegy új színmüvei kárpótolta az előbbi évek meddőségét. Uj nevek tűnnek fel: br. Jósika Kálmán, Láng Lajos, gr. Zichy Géza, Őriősi Ferenc egy-egy darabbal. Hatással adatott Bérezik Közügyek cimü kis vigjátéka és Szigeti József Toldi Miklós

a, egyúttal alkalmul szolgálván szerzője 3o éves szinészi pályájának megülésére. Nagy sikert aratott Tóth Kálmán Nők az alkotmányban cimü vigjátéka, és Szigligeti Strikeja, mellyel a Nemzeti Szinház loo aranyas pályadiját elnyerte; ez az egyetlen darabja, a 114 közül, melyet más iróval társaságban irt. Ez a társ Balázs Sándor volt. 1872- ben hét új darab került szinre. A jó hazafiak és az Uj emberek

, egy új, nagy tehetségű drámairónak, Toldy Istvánnak első müvei. Mind a kettővel fényesen bizonyította hivatását^ és nagy reményekre jogosított, melyek beváltásában kora ha lála gátolta. Még egy másik tehetséges irö is tünt fel ez évben. Csepreghy Ferenc, A magyar fiúk Bécsben cimü énekes vígjátékával; ez, bár nem a nemzeti szinpadon, részben be is váltotta a hozzá kötött reményeket - nagy hatású színmüveket Írván a Népszínház számára; de joggal várható termékenységét ennek is a kérlelhetetlen halál fagyasztotta el. Ez évben irta meg Szigligeti loo-dik drámáját^ Struensee

t, s ez eseményt az irodalom és a szinház együtt ünnepelte meg. 1873- ban hat új szinmü közt ismét két új iróval találkoztunk. Abonyi Lajossal és b. Horváth Miklóssal. Az előbbinek Betyár kendője cimü népszinmüve mind a Nemzetiben, mind a Népszínházban nagy hatással, sok ismétléssel került szinre. Br. Jósika Kálmán Salo

méja, Bérezik Fertálymágnáaai és Rákosi Krakói barátai voltak ez év állandó müsordarabjai, és Szigligeti