Székely György szerk.: Paulay Ede írásaiból (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 17., Budapest, 1988)
PAULAY EDE ÍRÁSAI - Drámairodalmunk a Nemzeti Színház megnyitása óta
de szintén minden siker nélkül. Legtöbbet ért még az egész év termése közt Hegedűs: Róma leánya . 1860 tizenegy újdonsága közül sem a Tóth Kálmán két drámája, a Teleki-jutalmat nyert Egy királyné ós a Harmadik magyar király , sem a Szigligeti Karácsonyi-jutalmat nyert Titkos ira v tok cimü drámája nem tudott maradandó sikert elérni. De azért ez év nyereséget mutat fel drámairodalmunkban: a azinmüvészet és irodalom terén felejthetetlen érdemű veterán Fay András két vígjátéka: Az időjós és a Mátrai vadászat cimü vígjátékai, fő+ képpen pedig Jókai Szigetvári vértanúk cimü drámája miatt, mely emelkedett, elragadó, hazafias verseivel 23 év óta igen sok nemzeti ünnepünk alkalmi előadását képezte.. Mint új drámaíró ez évben tünt fel Sathmáry /sic!/ Károly. 1861 kilenc új színmüvet adott drámairodalmunknak. A Tele* ki-jutalmat Sigligeti /sic!/ Trónvesztett je nyerte. Tóth Kai-*mán Dobó Katicá t irta. Egy főrangú nő: Apraxin Júlia Is szered pelt, mint drámairó ez évben színpadunkon, s még a következő évben is irt egy vigjátékot. Azután mint színésznő is föllépett a budai Népszínházban. Sem az irodalom, sem a művészet nem sorozhatja föllépéseit dicsőségei közé. 1862-ben, a tizenkét új darab közt, vígjátékaink egyik legjobbját jutalmazta a Teleki-pályázat, a Szigligeti Nőuralom cl*mü darabját, és müsorounk két tehetséges új irót mutatott be a közönségnek: Bérezik Árpádot és Balázs Sándort. Mindeniket kétkét egyfelvonásos vígjátékkal. A harmadik új iró, Farkas Albert is keltett némi feltűnést Nápolyi Johanná jával; ezentúl semmi eredmény. I863 kilenc új darabot adott a műsornak. A Nemzeti Szinház
