Kolta Magdolna: A Népszínház iratai (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 16., Budapest, 1986)

JEGYZETEK

kán, tekintélyes tagok esetében került sor, csak 1904-ben, illetve 1906-1907-ben szaporodtak meg az ilyen ügyek a bizottmány tevékenységében, mikor a csődök miatt a személyzetet érzékeny veszteségek érték. vrti. 32. A konkurrencia elleni védelem, a fővárosi tanácsnál való eljárás is a bizottmány hatáskörébe tartozott. I885. II. 6-1 ülésükön Királyi Pál jelentette, bogy a tervezett országos kiállitás szervező bizottsága engedélyt kért a tanácstól, hogy a kiállitás területén színkört építhessen, de a tanács élet- és tűzbiztonsági okokra hivatkozva, kérésüket elutasította. A bizottmány elhatározza (lO. sz. a.), hogy ha a szer vezők a tanácsnak ezt a döntését megfellebbezik, ők is felterjesztést fognak intézni a belügyminiszterhez a terv megakadályozására . Az itt közölt beadványt a bizottmány 1884. X. 27-1 ülésén tárgyalják, s itt már arról esik szó, hogy a tervet máris elejtették, mivel tul drága lett volna a kivitelezés. VIII. 33. A Royal Orfeumról van szó, mely a mai Madách Szinhaz helyén, az Erzsébet krt. 31-ben nyilt meg, 1908-ban. Verő György szerint Bálint Dezső is érdekelve volt az uj létesítményben (323. o.). A levél előzménye Vidor Pál I906. I. 26-i levele a bizott mányhoz Cil/1906), melyben kéri, hogy a tervezett mulató ellen szólaljanak fel, illetve panaszlevelét továbbítsák a Fővárosi Tanácshoz, mely éppen döntés előtt áll az engedélyezé ügyében.