Kolta Magdolna: A Népszínház iratai (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 16., Budapest, 1986)

IV. A BIZOTTMÁNY JELENTÉSEI SAJÁT MŰKÖDÉSÉRŐL

vonzóerejüket többé-kevésbé elvesztették; ellenben a nagyközönség Ízlésével szemben nem voltak mellőzhetők színházunkban az operett műfajhoz tartozó darabok. Elemelendőnek tartjuk azt, hogy az elmúlt három év alatt túlsúlyban voltak műsoron a hazai szerzők müvei, amennyiben a népszínházi személyzet által előadott 89 darab közül 51 eredeti magyar darab volt. A színház működésére vonatkozólag a következő statisztikai adatokat terjesztjük elő: Esti előadás tartatott 910 Délutáni 189 összesen tehát 1099 Ebből esett 1. népszínműre, drámára ós bohózatra 44o 2. Operettre 659 Az 51 magyar mű közül népszinmü volt 27, operett 15, dráma 4, bohózat 5 ; a 38 idegen darab közül operett volt 26, bohózat 4, dráma 8, vagyis a magyar és idegen darabokat öszszevéve a 89 darab műfajok szerint olyképp oszlik meg, hogy népszinmü volt 27, operett kX

t dráma 12, bohózat 9. Volt 29 újdonság, melyből eredeti magyar volt 18, idegen 11. Ezek közül az uj darabok közül operett volt 23, bohózat, dráma és népszinmü együttvéve 6. A Népszinház vezetésében a lefolyt idő alatt két Ízben állott változás elő és pedig először 1904. március hó l6-án, midőn Porzsolt Kálmán igazgató csődbe jutván, a színház vezetését Vidor Pálra bíztuk és másodszor 1906. évi december hó 1-én, midőn Vidor Pál halála után a színházat a személyzet érdekeire való tekintettel házi kezelésbe kellett vennünk. Az első személyváltozást az a körülmény idézte elő, hogy Porzsolt Kálmán igazgató ellen egyik hitelezője 111,506 korona erejéig végrehajtást vezetett és annak folyamán a Népszínházban foglalás történt; tekintettel az ennek folytán bekövetkezett zilált viszonyokra, melyek között semmi reményünk nem lehetett ahhoz, hogy az intézet az igazgató személyében való változás nélkül rendeltetésének zavartalanul megfelel-